GOR – reflux kisbabáknál
Mi a reflux?
Gastrooesophagealis refluxnak, azaz GOR-nak hívják azt a betegséget, amikor a gyomorsavakkal és emésztőnedvekkel elkeveredett gyomor- és nyombél-tartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. A GOR betűszó jelentése: G mint gastro (gyomor) O mint oesophagus (nyelőcső) R reflux (visszaáramlás).
Ez a probléma egészséges embereknél is megjelenhet egy kiadós étkezést követően vagy akár nők esetében a várandósság idején. Kórosságról akkor beszélhetünk, ha a tünetek gyakran ismétlődnek (legalább két típusos panasz, legalább 3-szor fordul elő hetente).
A GOR hátterében a nyelőcső alsó záróizmainak elégtelen működése áll. Ennek alapvetően zárva kell lennie, hiszen csak akkor nyílhat meg egy pillanatra, amikor étkezés közben az étel áthalad rajta, hogy a gyomorba juthasson.
A záróizom gyűrű az alulról ránehezedő hasűri nyomás (pl. elhízás, terhesség, szűk ruházat, bizonyos sportok) hatására nyílik ki (mely után rögtön be is zárul), amihez a záróizmom gyengesége is társul. Mivel a nyelőcső mozgása sem megfelelő, ezért a savas gyomortartalom túl sok időt tölt a nyelőcsőben, és ez okozza a maró érzést. A tünetek mögött rekeszsérv is meghúzódhat.
Milyen tünetekkel járhat?
A refluxnak számtalan kellemetlen tünete lehet:
– legjellemzőbb tünet a gyomorégés (étkezés után néhány órával)
– savas felböfögés
– nyelési fájdalom
– rossz szájíz és kellemetlen szájszag
– nyálelválasztódás fokozódása
– fulladás érzés
– nyálkahártya-gyulladás
– a fogazat romlása
– légúti tünetek (rekedtség, köhögés, gombócérzés a torokban, garat-és gégegyulladás)
– hang orgánum megváltozása
A betegségnek komoly szövődményei is lehetnek:
– nyelőcső-gyulladás
– nyelőcső-szűkület
– nyelőcső-fekély
– rákmegelőző állapot
A tünetek fokozódhatnak lefekvéskor vagy akár előre hajoláskor, és a tüneteket életmódbeli faktorok is súlyosbíthatják. Ilyen például az alkoholfogyasztás, kávéfogyasztás és a dohányzás, vagy az ülőmunka.
Változtass!
A betegség tünetei, amennyiben a reflux csak enyhe, életmódbeli változtatásokkal is megelőzhetőek: testsúly-csökkentéssel, az étkezés megváltoztatásával (zsíros-fűszeres ételek elhagyása, kávé -és teafogyasztás visszaszorítása, dohányzás abbahagyása stb.).
Refluxos betegek esetében az ágyfej megemelése az első fontos változtatások egyike, amely a nyugodt alvást biztosíthatja.
Az étkezésekben a többszöri kis mennyiségű ételfogyasztás csökkentheti a panaszokat. Gyógyszeres kezeléssel a gyomorsav tartalom csökkentése a cél, de ha ez nem jár eredménnyel, műtéti kezelésre is sor kerülhet.
A GOR kivizsgálása endoszkópos vizsgálattal történik, ritkán azonban más vizsgálómódszerekre is szükség lehet (nyelés röntgen vizsgálat, 24 órás pH-monitorozás).
A GOR tünetei csecsemők esetében
A hétköznapi szóhasználatban a bukást és a refluxot gyakran azonos jelentésű fogalomként használjuk, ha csecsemőkről van szó.
Gyakorlott szülők már tudják, hogy a szoptatás vagy a tápszer elfogyasztásának teljesen természetes velejárói a bukások, hiszen a picik evés közben levegőt is nyelnek, és a gyomorban lévő levegőoszlop – ha a táplálék alatt helyezkedik el – akkor egész egyszerűen kinyomhatja a táplálék egy részét. Ezért fontos a pici büfiztetése étkezések után, hiszen a függőleges testhelyzetben távozni tud ez a feszítő levegő. Mikortól okozhat problémát azonban a bukás? Onnantól fogva, amikor kóros tüneteket okoz a picinek. Nézzük meg, melyek lehetnek ezek!
A reflux alapvetően a csecsemők kis százalékát érintő betegség, de koraszülöttek esetében sajnos gyakrabban jelentkezik. 1-2 éves korra többnyire szépen javul.
A refluxnak több oka is lehet: egyrészt a picik gyomrának izomzata még igen fejletlen, másrészt a nyelőcső-gyomor közötti záróizom működése sem tökéletes, így az étel feljuthat a gyomorból.
A refluxos csecsemők esetében tehát gyakoribbak a bukások, és hányás is előfordulhat. A normál bukással ellentétben itt zöld vagy sárga színű a visszabukott táplálék. Emellett gyakori a csuklás, a böfögés és erős szájszag is kialakulhat.
A sav okozta felmaródások – akárcsak a felnőttek esetében – komoly felmaródásokat és gyulladást okozhatnak, ami miatt a picinek nehézzé válik a nyelés, és az étkezések kellemetlen élménnyé válnak. A baba gyakran elutasító és sírós lehet.
A reflux jele lehet a csecsemő jellegzetes testtartása, amellyel a kellemetlen, maró érzést szeretné enyhíteni: a pici ilyenkor a nyakát és a hátát hátra feszíti.
Fontos tudni, hogy csecsemők esetében az orrdugulás, a nátha, a különféle fülfertőzések és orrmelléküreg-gyulladások mind-mind a reflux kellemetlen szövődményei lehetnek. A bölcsőhalál hátterében is előfordulhat reflux.
Súlyosabb következmény lehet az aspiráció, tüdőgyulladás és légzéskimaradás. Így, ha refluxra gyanakodunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, hogy további kivizsgálások történhessenek. A hányásokkal és bukásokkal sajnos a táplálék egy része elvész, így gondok adódhatnak a gyerkőc súlygyarapodásával és fejlődésével is. Kisfiam alig pár hónapos volt, amikor elkezdett gyakrabban bukni, így jeleztem a gyermekorvosunknak, hogy refluxra gyanakszom.
Szerencsére, ő mindig komolyan veszi az anyai megérzéseket, így azonnal beutalt minket kivizsgálásra (ultrahang), ahol nagyon enyhe refluxot állapítottak meg, amit a fejtámaszték megemelésével, és a szoptatások átalakításával meg is tudtunk oldani.
Szükséges-e vizsgálat?
12 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében a reflux kivizsgálása és a kezelés akkor szükséges, ha lassú a súlygyarapodás, súlyvesztés alakul ki, vagy egyéb komoly szövődmények figyelhetőek meg.
A vizsgálat lehet speciális röntgen-vizsgálat röntgen vizsgálattal, ph-szondával (nyelőcsőbe vezetett eszköz segítségével), gyomorürülés teszttel, vagy endoszkópos vizsgálattal. Emellett lehetőség van ultrahangos vizsgálatra is.
Mire figyelj a refluxos csecsemőknél?
Először is, folytassátok a szoptatást! Nálam rögtön az volt az első tanács, hogy ne szoptassam annyit, mert attól bukik olyan sokat. Még szerencse, hogy a szoptatási tanácsadó rögtön helyre tette ezt a meglehetősen rossz információt. A refluxnak kifejezetten jót tesz a szoptatás, hiszen az anyatej gyorsan elhagyja a gyomrot, és a nyelőcsőbe visszajutva is kevésbé irritáló.
Amire azonban kétségtelenül oda kell figyelni, az a gyakori, kis adagokban történő szoptatás, amit igyekezz félig ülő, vagy teljesen függőleges testhelyzetben végezni, és ne válts hamar mellet!
A hordozás és az ágy fejvégének 30 fokos megemelése szintén segíthet a tünetek enyhítésében. Igyekezz minél többször és hosszabban büfiztetni a picit, akár akkor is, amikor mellváltás történik a szoptatás alatt!
Makacs reflux esetén felvetődhet allergia-gyanú is: többnyire tejfehérje-allergia okozhat gondot, amit – ha szoptatod gyermeked – a későbbiekben érdemes kizárnia az étrendedből. Mesterségesen táplált gyermekeknek, ha allergia áll a tünetek hátterében, olyan tápszer adása javasolt, ami egyrészt hipoallergén, másrészt anti-reflux tulajdonságú is.
Fontos, hogy ne adj olyan ruhát a gyermekre, ami nyomja a hasát, vagy kényelmetlen számára. Ügyelj a pelenkahasználatra is, hogy ne nyomja a pocakját!
A bukós csecsemők sűrítőket (őrlemények) kapnak táplálékukhoz (anyatejhez vagy tápszerhez), hogy így csökkentsék a bukásokat. Ezek többnyire kukorica- vagy burgonyakeményítőt, illetve szentjánoskenyér-mag kivonatot tartalmaznak. A sűrítőkről tudni kell, hogy bár valóban csökkentik a bukások számát, ám a reflux ún. csendes reflux formájában továbbra is megmaradhat, ráadásul a sűrítők alkalmazása során gyakrabban figyelhető meg az evés közbeni köhögés, ami aspirációt okozhat.
Fontos tehát, hogy csak orvosi utasításra, kontroll mellett és az előírásnak megfelelően alkalmazd ezeket!
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
