Sárgaság csecsemő- és gyermekkorban
A bőr színe nagyon sok tényezőtől függ. Egészséges embereknek is nagyon sokféle, egymástól eltérő bőrszíne, illetve árnyalata lehet. E különbségek fajta, egyéni, családi öröklöttség szerint, de a gyermek kora szerint is igen nagyok lehetnek. A keleti (orientális) eredetű emberek bőre az európaiakéhoz viszonyítva kissé sárgás. A táplálkozás, a vitamin-, vasellátottság, de a rendszeres levegőzés vagy állandó szobában tartózkodás, a napfény hiánya is hatással van bőrszínünkre. A “szobaszínű” gyermek bőre is tűnhet sárgás-sápadtnak. A bőr sárga elszíneződését nevezzük icterusnak.
Ha valaki sok karotint tartalmazó táplálékot fogyaszt (répa, narancs, sütőtök stb.), igen feltűnően sárgára festődhet a bőre, különösen a tenyereken és a talpakon. Ilyenkor a sclera (a “szeme fehérje”) nem sárga! E jelenség a “karotinaemia”, nem káros. Vérszegény csecsemők, kisgyermekek, akik vashiányban, vitaminhiányban szenvednek, szintén mutatkozhatnak sápadt-sárgás színűeknek. A vesebeteg gyermekek jellegzetes sápadt bőrszíne is tűnhet sárgásnak.
Valódi icterus (igazi sárgaság) akkor alakul ki, ha a lebomló vörösvértestekből származó epefesték, a bilirubin felszaporodik a vérben, és a bőrt, valamint a sclerákat (a szemünk fehérjét) is enyhén vagy kifejezettebben sárgára színezi. A bilirubin keletkezése után a vérben keringve és a szövetekben, így a bőrben felszaporodva sárgaságot okoz, de más káros hatása is lehet. E bilirubin, az úgynevezett indirekt bilirubin vízben oldhatatlan, így a vese nem tudja kiüríteni.
Az indirekt bilirubin-anyagcserezavar egy speciális formája a koraszülöttek, újszülöttek sárgasága, amikor is a magzati életsorán nagy számban jelenlévő, úgynevezett magzati hemoglobint tartalmazó vörös vértest bomlásnak indul.
A hemoglobin a vörös vértestjeinkben lévő festékanyag, ami a vérben az éltető oxigén szállításáról gondoskodik. Ennek magzati változata megszületés után lebomlik, és kicserélődik úgynevezett felnőtt típusú vérfestékre. A lebomlott hemoglobinból keletkezik a sárga epefesték. Az újszülöttek mája sok esetben átmenetileg még nem elég érett arra, hogy ezt az anyagot összekapcsolja egy glukuronsavnak nevezett vegyülettel, ami a bilirubint vízoldékonnyá téve a vese által kiüríthetővé teszi.
Az ilyen csecsemőknél ennek az epefestékfajtának hosszabb-rövidebb ideig tartó, enyhébb vagy súlyosabb felszaporodása következhet be. A túlzott mértékben keletkező, úgynevezett indirekt bilirubin az éretlen idegrendszer sejtjeit súlyosan károsíthatja. A fokozott vörösvérsejt lebomlást vércsoport-összeférhetetlenségből eredő problémák súlyosbíthatják.
A szülők többsége hallott már az Rh vércsoport-, ill. a “főcsoport-“, azaz A, B, O vércsoport-különbözőségekből adódó “újszülöttkori hemolitikus betegségről”. E kórkép néha már méhen belül, máskor az élet első óráiban, napjaiban beavatkozást igényel. Enyhébb esetben “kék fény”, azaz utlraibolyafény, infúzió, gyógyszeres kezelés mellett oldódik a sárgaság, ritka esetben azonban vércserével kell a mérgező bilirubintól és a vérlebomlást előidéző ellenanyagoktól megszabadítanunk az újszülöttet. Sokszor találkozunk enyhe, de nagyon elhúzódó, hetekig, néha hónapokig tartó sárgasággal is.
Legtöbbször ártalmatlan jelenségről van szó, ami később magától megszűnik, de a sárgaság hátterében előfordulnak komolyabb kivizsgálást és kezelést igénylő betegségek is. Elhúzódó icterus mindenképpen intézeti kivizsgálást igényel.
Az epefesték normális élettani útja – mint említettük – a májba vezet: itt összekapcsolódik a glukuronsavval, és így a vizelettel ki tud ürülni. Ez az úgynevezett direkt bilirubin. Beteg májsejtek, mérgezés, májgyulladás, fejlődési zavar vagy egyéb anyagcsere-betegség miatt, ez a festék felszaporodhat. Az indirekt bilirubin önmagában nem mérgező, csak jelzi a rendellenes működést.
Ha a májsejtek jól működnek, de a keletkező epefesték nem tud kijutni az epeutakon az epehólyagon keresztül a vékonybélbe, elzáródásos sárgaságról beszélünk. Ez újszülött korban fejlődési rendellenesség miatt fordulhat elő. Az epeutak fejlődési zavara már a születés után közvetlenül súlyos sárgaságot okoz, és a műtét elvégzése ilyenkor elkerülhetetlen. Későbbi életkorban elzáródásos sárgaság epekő, gyulladás, daganat következménye lehet. E betegségek is legtöbbször műtéti megoldást igényelnek.
A májgyulladások, így a járványos hepatitis és egyéb fertőző, valamint nem infekciózus betegségek, mérgezések, anyagcsere-zavarok talaján kialakuló sárgaság általában mindkét fajta bilirubin vérbeli szintjének emelkedésével jár. A bilirubin-anyagcserezavar mellett ilyenkor más, kóros, illetve mérgező anyagcseretermékek is keletkeznek, a vér alvadékonysága is megváltozik, és egyéb tünetek is jelentkezhetnek. E kórképeknél is intézeti, néha fertőző kórházi kivizsgálás szükséges, ezek a betegségek otthon nem kezelhetők.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
