Baba

Titkos mérföldkövek a babafejlődésben

A közismert, nagyobb fejlődési lépcsők mellett, amelyekre a védőnő is rendszeresen rákérdez, van néhány kisebb, szinte észrevehetetlen fejlődési állomás is, amelyek legalább akkora örömmel és büszkeséggel tölthetnek el, ha figyelsz rájuk.
2014. Április 21.

Titkos mérföldkövek a babafejlődésben (fotó: Europress)

Egész biztosan megjegyzed a napot, amikor kisbabád először rád mosolyog, amikor életében először átfordul, vagy kapaszkodás nélkül tesz meg néhány lépést. Ezeket nem árt, ha fel is írod, mert a későbbiekben szükség lehet rá, például az iskolaérettségi vizsgálatnál is. Ha később esetleg nem is tudod pontosan visszaidézni majd, mikor történt, azt sosem fogod elfelejteni, hogyan.

Végre tisztán lát

Bár élete első percétől kezdve reagál a hangodra, az illatodra, és nagyon hamar megkülönböztet téged a többi embertől, az arcodat körülbelül három hónapos koráig nem ismeri fel egészen pontosan. Eddig tart ugyanis, amíg a látásélessége kialakul. Ezzel egy időben kezd határozottabban ragaszkodni a számára ismerős személyekhez. Ha korábban nyugodtan elvolt szinte bárkinél, mostanra válogatni kezd.

Tipp:

A ritkán látott rokonokról készíthetsz nagyobb méretű fényképet, és kiteheted jól látható helyre, például a pelenkázó fölé, esetleg laminálva a kezébe is adhatod, hogy játsszon vele. Az nem biztos, hogy az illető egyértelműen szimpatikusabbá válik ettől kisbabád szemében, de mindenképpen ismerősnek fog tűnni, mikor legközelebb találkoznak.

Felismeri magát

A tükör hamar a babád kedvencévé válhat, mert egy igen szimpatikus valaki nagyon kedves dolgokat művel benne – de az még jó sokáig eltart, amíg rájön, hogy az az igen szimpatikus valaki saját maga. Segítheted a felismerést (és nem mellesleg addig is remek szórakozás), ha mindenféle grimaszokat vágsz a tükörbe, és várod, hogy ő is utánozza.

Tipp:

Ha grimaszolás közben azt is elmondod, a grimaszod milyen érzelmet közvetít, vagyis milyen képet vágsz: szomorú, vidám, mérges, ijedt, huncut az arcod, akkor segíted őt abban is, hogy később könnyebben felismerje a saját és mások érzéseit.

Tudja, mit akar

Körülbelül féléves korától a baba határozottan kifejezi, ha egy tárgy felkelti az érdeklődését. Kezdetben merőn nézni kezdi, és általában jellegzetes nyafogó hangot ad hozzá, amíg el nem éri, vagy meg nem kapja. A következő fél év során tanul meg rámutogatni a tárgyakra, és ezalatt ismeri fel azt is, hogy tudatosan kérheti a kiszemelt zsákmány (például asztalon fekvő kiskanál) megszerzéséhez a felnőtt segítségét.

Tipp:

Ha felismered, hogy a pici “segítséget kér”, hogy megszerezzen valamit, kérdezz rá erre, mielőtt odaadnád neki. Például: kéred a kanalat? Ezzel egyszerre fejleszted a kommunikációs készségét és a szókincsét is.

Dudorászik

Arról már biztosan sokat olvastál, mennyire jót tesz kisbabádnak, ha énekelsz neki, vagy zenét hallgattok közösen, ezt valószínűleg már akkor megtettétek, amikor még a pocakodban volt. Lassan azonban ő is bekapcsolódik a műsorba, és ez roppant vicces tud lenni. Az első öntudatlan hangocskákat tudatos “éneklés” követi. Ha eljártok zenebölcsibe vagy egyéb babás, csoportos foglalkozásra, körülbelül féléves korától kezdve megfigyelheted, hogy utánozni kezdi a dalokhoz kötődő mozgássorokat is.

Tipp:

A Waldorf-ovikban megszokott dolog, de otthon te is kipróbálhatod, hogy a napi rutint könnyen megjegyezhető, egyszerű dallamok vagy versikék kísérik. Például külön dalocskája van az elpakolásnak, az ebédidőnek vagy az altatásnak. Lehet, hogy furcsának tűnik, de egy próbát megér. Ha a lakásba belépve a “Cipőt le, jöjjön be!” versikét, míg este a “Kézmosás, vacsora, sallalallala” dalocskát hallja minden nap, a tapasztalatok szerint könnyebben megszokja az ismétlődő tennivalókat, mint ha ugyanezt felszólításként hallja.

Részt vesz az öltözésben

Kezdetben pont olyan öltöztetni a kicsit, mintha játék baba lenne. Persze egy izgő-mozgó, nyekergő játék baba, de együttműködést hiába is várnál tőle. Aztán egyszer csak észreveszed, hogy miután a fejét átbújtattad a bodyn, automatikusan nyújtja azt a kezét, amelyiket először szoktad bebújtatni. Innentől már nincs messze az sem, hogy megértse, ha pelenkázás közben megkéred, hogy emelje föl a lábát.

Tipp:

Öltöztetés közben (ha éppen van rá időd és energiád) sorold végig, mikor mit csinálsz: “gyere, bebújtatjuk először a fejedet, aztán a jobb kezed, így, most adjad a balt”, és így tovább. Ez nemcsak szórakoztató, de a pici testtudatát is nagyon hatékonyan fejleszti.

És a te utad?

Az első néhány hónapban minden az újszülöttről szól. Ebben a meglehetősen sűrű, fárasztó és hektikus időszakban könnyen elfeledkezhetsz arról, hogy magadra is figyelj. Pedig te is fontos mérföldköveken haladsz át, miközben anyává válsz. Ezek közül jó néhány csak rád jellemző, de van néhány viszonylag általános jele is annak, hogy a babával együtt te is folyamatosan fejlődsz és változol.

Egyél és aludj! A szülést követő pár hét a legkimerítőbb. Úgy érezheted, hogy esélyed sincs uralni a káoszt, ami körülvesz. Hidd el, a gyermekágyas időszak végére sok minden jóval egyszerűbbnek tűnik majd. Addig a legfontosabb, hogy a baba ellátása mellett a saját legalapvetőbb igényeidre is figyelj: egyél, igyál, és lehetőleg aludj eleget. Ha ez sikerül, már nagyot léptél előre.

Lazíts! Mivel mindenből a legjobbat szeretnéd adni a kisbabádnak, könnyen belefeszülhetsz az állandó készenlétbe és figyelembe. Engedd meg magadnak, hogy időnként ne legyen minden tökéletes, bőven elég, ha simán jó. És találd meg azokat a pillanatokat, amikor ki tudsz kapcsolódni. Nagy dolgokra ne készülj, de ha meg tudsz inni egy tejeskávét felugrálás nélkül, vagy legalább öt percet eltöltesz a zuhany alatt vagy a kádban nyugiban, ismét büszke lehetsz magadra.

Gyakorlat teszi a mestert! Az első óvatoskodó öltöztetéseket, fürdetéseket, a sírások felett érzett tanácstalanságot szép lassan magad mögött hagyod. Egyre magabiztosabbak a mozdulataid, egyre pontosabban tudod, hogy mikor mire van szüksége a picinek, és a nap melyik szakaszában mire számíthatsz. Ez érezhetően több nyugalmat és önbizalmat ad: örülj neki, minden okod megvan rá!

Kifelé! Először elhagyni a lakást kettesben bizony nem kis kihívás, de mint mindenben, itt is sokat segít a fokozatosság. Ha már megszoktad a kerti levegőztetéssel vagy a babakocsis sétálással járó hercehurcát, lassan arra is készen állsz, hogy hosszabb utakra induljatok, autóval vagy tömegközlekedéssel. Innentől pedig tiétek a világ!

Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában:

Forrás: Kismama magazin