2011 júniusában született a kislányom, Klára. A kórházban semmi tejem nem volt. Minden egyes étkezés előtt és után meg kellett mérni a babát, hogy megtudjuk, mennyit szopott. Ez nálam nulla volt, vagy alig mérhető mennyiség. Így minden egyes szoptatás után vittem a babát az osztályra, hogy etessék meg.
Tápszeres táplálásra rendezkedtünk be otthon. Mindezek ellenére minden evéskor először szoptattam, aztán kapott tápszert. Nem mondtam le a szoptatásról, próbálkoztam. Nem fájt, nem okozott gondot, csak éppen semmi tej sem jött.
Otthon aztán megtapasztaltuk (én, az apuka, a két nagymama), hogy mit jelent egy olyan csecsemő gondozása, aki felcseréli a nappalt az éjszakával. Amikor fenn volt, akkor is szinte csak sírt. Volt olyan nap két hónapos korában, hogy egész nap mindössze nyolc órát aludt!
Annak ellenére, hogy szinte mindig fáradt voltam, mégis beindult a tejtermelődés! Csak senki nem mondta, hogy erre egy hónapot kell várni! A szoptatás melletti tápszerkészítés kész tortúra volt.
Sok helyen leírják, hogy ne mérjük minden étkezéskor, mennyit evett a baba, de az én esetemben ez segített. Mértem rendületlenül, és egyszer csak egyre több anyatejet evett a lányom. Egy-két étkezés után elhagytam a tápszert. Nem sírt, kiabált a tápszer után, rendesen hízott. A pótlást fokozatosan hagytam el, nagyjából két-három hét alatt.
A védőnő később is hitetlenkedve kérdezte, hogy ez a gyerek csak az anyatejtől hízik-e ennyire. Két hónapos korától csak anyatejet kapott hat hónapos koráig. Hat hónapos korára bőven megduplázta a súlyát. Egyévesen választotta el magát. Ő döntött így, anyatej lett volna még, de már nem érdekelte.
Az én esetem bizonyítja, hogy az általános szabályok – három-négy nap alatt beindul a tejtermelés – nem igazak mindenkire. Sokat segítettek barátnőm tanácsai, illetve az, hogy hallgattam a Kismama újságban olvasottakra. A tejtermelés tényleg kereslet-kínálat elven működik, és meg kell próbálni, több időt kell rá áldozni, mint egy-két nap vagy hét.
Ám ha nincs, aki támogassa ebben a kérdésben az anyukát, vagy nem bátorítja, akkor letesz a szoptatásról, és lám, valóban elapad a tej. Hiszem, hogy a környezetemben is több baba kaphatott volna legalább „kiegészítő jelleggel” anyatejet, ha a kismamákat támogatták volna abban, hogy próbálkozzanak a szoptatással.
Hajni, egy első gyerekes, kimerült anyuka
Forrás: eletmod.hu
Kapcsolódó cikkek
