
Kép: Getty Images
Ha szülő vagy és nem kerülöd el a közösségi platformokat, akkor biztosan ismered már a gentle parenting kifejezést, amit az influenszerektől kezdve a szakértőkig egyre többen népszerűsítenek.
„A gyengéd nevelés az utóbbi években vált népszerűvé, mivel összhangban van a gyermekek fejlődését és érzelmi jóllétét célzó kutatásokkal. Egy olyan világban, ahol egyre nagyobb figyelmet kap a mentális egészség, sok szülőt vonzanak azok az elvek, amelyek a gyerekek érzelmi biztonságát és ellenálló képességét tűzik ki célul” – mondja a Parents.com-nak Chioma Fanawopo, szülőkkel és tinédzserekkel foglalkozó coach.
Egy 2024-ben megjelent tanulmány szerint a magukat gyengéd szülőként azonosítók több mint egyharmada számolt be szülői bizonytalanságról és kiégésről – főként amiatt, hogy úgy érzik, meg kell felelniük a nevelési elvárásoknak. Ezek a szülők gyakran megkérdőjelezik, vajon jól csinálják-e, amit csinálnak. Ebből is látszik, hogy habár a gentle parenting egyre trendibb, sokak számára nehéz, sőt, akár elérhetetlennek tűnő. Ennek pedig több oka is lehet.
Miért lett ennyire népszerű a gentle parenting?
A gyengéd nevelés népszerűsége a COVID-19 járvány idején kezdett el igazán nőni – egy olyan időszakban, amikor az elszigeteltség és a stressz szinte mindenkit érintett, és a szülők tanácsokat kerestek a nehéz helyzetek kezeléséhez. Ekkor fedezték fel ezt az alternatív nevelési módszert, amely eltávolodik a hagyományosan szigorúbb, tekintélyelvű megközelítésektől, és inkább szelídebb utat kínál.
„A kutatások következetesen azt mutatják, hogy a nevelési stílusok mélyreható és egész életen át tartó hatással vannak a gyermekek mentális egészségére és fejlődésére. A gyengéd nevelés az érzelmi biztonságra és a mély kapcsolódásra helyezi a hangsúlyt, amelyek kulcsfontosságúak a reziliencia és a jóllét szempontjából. Emellett kiemeli a koreguláció és a biztonságos kötődés fontosságát, amelyek összhangban állnak az agy fejlődéséről szóló ismereteinkkel” – magyarázza Lauren O’Carroll coach.
A szakember azt is elmondta, hogy munkája során sok Y és Z generációs szülőt lát, akik tudatosan szakítanak az autoriter nevelési mintákkal – akár azért, mert felnőttként eldöntötték, hogy másként fognak viselkedni, mint a saját szüleik, akár azért, mert terápiában kezdték el feldolgozni saját gyerekkori traumáikat.
„Ez a trend egy szélesebb társadalmi változást is tükröz. Ahogy a munkahelyeken és az élet más területein is a hierarchia helyett az együttműködés válik jellemzővé, úgy a családi kapcsolatokban is természetes a hasonló átalakulás, ahol a merev, felülről irányított viszonyokat a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló kapcsolatok váltják fel.”
Fanawopo azt is hozzáteszi, hogy ez a modern szülői megközelítés az empátiát, tiszteletet és megértést helyezi középpontba.
Lényege, hogy erős, tiszteletteljes kapcsolatot építsünk a gyermekünkkel, és türelemmel, határozottsággal vezessük őket, nem pedig félelemmel vagy büntetéssel. Ez a nevelési stílus támogatja, hogy a gyerekek kifejezhessék magukat, miközben megtartjuk a határokat, elősegítve ezzel az érzelmi intelligenciát és a kölcsönös tiszteletet.
A gentle parenting szemlélet előnyei tehát megkérdőjelezhetetlenek, ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne a gyereknevelés ugyanakkora kihívás és ne akadnának nehézségek.
Miért nehéz a gentle parenting?
„Sok kultúrában a gyerekeknek hallgatniuk kell, nem beszélniük, ez az elvárás. Az engedelmesség és alkalmazkodás fontosabb, mint az önkifejezés. Amikor egy gyerek határokat feszeget vagy dacos, az a szülőben frusztrációt válthat ki, és kétségeket kelthet a nevelési módszerrel kapcsolatban” – mondja Chioma Fanawopo.
A gyereknevelést azonban a kulturális különbségeken túl sok más tényező is befolyásolja:
- A gyermek személyisége: Vannak gyerekek, akik természetüknél fogva erősebb akaratúak vagy érzékenyebbek, ami próbára teszi a szülők türelmét.
- A szülő személyisége: A szülő temperamentuma, stressz-szintje, és saját triggerpontjai is meghatározzák, hogyan reagál a gyerek viselkedésére.
- Környezeti stressz: Munkahelyi nyomás, anyagi gondok vagy támogatás hiánya megnehezítheti a nyugodt, kiegyensúlyozott nevelést.
- Helyzetek kezelése a pillanat hevében: Amikor egy gyermek szándékosan nem figyel, dührohamot kap vagy átlépi a határokat, nagyon nehéz nyugodtnak maradni – főleg, ha a szülő már eleve fáradt vagy túlterhelt.
- A szülő neurodiverzitása: Az ADHD-val, szorongással vagy erős érzelmi érzékenységgel élő szülőknek különösen nehéz lehet megvalósítani a gyengéd neveléshez szükséges önszabályozást.
- A szülő saját neveltetése: A tekintélyelvű vagy elhanyagoló környezetben nevelkedett szülőknek nehéz lehet eltérni a beléjük rögzült fegyelem- és tiszteletfelfogástól. Ha nem volt példa előttük a gyengédségre, új mintákat kialakítani olyan, mintha árral szemben úsznának.
Fanawopo szerint a gyengéd nevelés egyik alapköve az is, hogy a szülő tudjon bocsánatot kérni, ha hibázik, és teret adjon a gyerek hangjának.
„Sokan közülünk nem látták ezt modellként otthon – a szülők nem kértek bocsánatot. De ha azt akarjuk, hogy gyerekeink megtanulják a konfliktuskezelést és a felelősségvállalást, nekünk kell kezdeni. A cél végső soron az, hogy magabiztos, tisztelettudó és érzelmileg intelligens gyerekeket neveljünk. Ehhez pedig türelem, alkalmazkodás és önismeret kell a szülő részéről.”