Család

A gentle parenting nem mindenkinek megy könnyen, több oka is lehet

Az egyre népszerűbb gyereknevelési irányzat, amit magyarul gyengéd vagy szelíd nevelésnek is szoktak emlegetni valóban jó módszer, de ne érezd magad rosszul, ha néha nehezedre esik az irányelvei szerint cselekedni.
2025. Április 28.
Kép: Getty Images

Kép: Getty Images

Ha szülő vagy és nem kerülöd el a közösségi platformokat, akkor biztosan ismered már a gentle parenting kifejezést, amit az influenszerektől kezdve a szakértőkig egyre többen népszerűsítenek.

A gyengéd nevelés az utóbbi években vált népszerűvé, mivel összhangban van a gyermekek fejlődését és érzelmi jóllétét célzó kutatásokkal. Egy olyan világban, ahol egyre nagyobb figyelmet kap a mentális egészség, sok szülőt vonzanak azok az elvek, amelyek a gyerekek érzelmi biztonságát és ellenálló képességét tűzik ki célul” – mondja a Parents.com-nak Chioma Fanawopo, szülőkkel és tinédzserekkel foglalkozó coach.

Egy 2024-ben megjelent tanulmány szerint a magukat gyengéd szülőként azonosítók több mint egyharmada számolt be szülői bizonytalanságról és kiégésről – főként amiatt, hogy úgy érzik, meg kell felelniük a nevelési elvárásoknak. Ezek a szülők gyakran megkérdőjelezik, vajon jól csinálják-e, amit csinálnak. Ebből is látszik, hogy habár a gentle parenting egyre trendibb, sokak számára nehéz, sőt, akár elérhetetlennek tűnő. Ennek pedig több oka is lehet.

Miért lett ennyire népszerű a gentle parenting?

A gyengéd nevelés népszerűsége a COVID-19 járvány idején kezdett el igazán nőni – egy olyan időszakban, amikor az elszigeteltség és a stressz szinte mindenkit érintett, és a szülők tanácsokat kerestek a nehéz helyzetek kezeléséhez. Ekkor fedezték fel ezt az alternatív nevelési módszert, amely eltávolodik a hagyományosan szigorúbb, tekintélyelvű megközelítésektől, és inkább szelídebb utat kínál.

„A kutatások következetesen azt mutatják, hogy a nevelési stílusok mélyreható és egész életen át tartó hatással vannak a gyermekek mentális egészségére és fejlődésére. A gyengéd nevelés az érzelmi biztonságra és a mély kapcsolódásra helyezi a hangsúlyt, amelyek kulcsfontosságúak a reziliencia és a jóllét szempontjából. Emellett kiemeli a koreguláció és a biztonságos kötődés fontosságát, amelyek összhangban állnak az agy fejlődéséről szóló ismereteinkkel” – magyarázza Lauren O’Carroll coach.

A szakember azt is elmondta, hogy munkája során sok Y és Z generációs szülőt lát, akik tudatosan szakítanak az autoriter nevelési mintákkal – akár azért, mert felnőttként eldöntötték, hogy másként fognak viselkedni, mint a saját szüleik, akár azért, mert terápiában kezdték el feldolgozni saját gyerekkori traumáikat.

Ez a trend egy szélesebb társadalmi változást is tükröz. Ahogy a munkahelyeken és az élet más területein is a hierarchia helyett az együttműködés válik jellemzővé, úgy a családi kapcsolatokban is természetes a hasonló átalakulás, ahol a merev, felülről irányított viszonyokat a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló kapcsolatok váltják fel.

Fanawopo azt is hozzáteszi, hogy ez a modern szülői megközelítés az empátiát, tiszteletet és megértést helyezi középpontba.

Lényege, hogy erős, tiszteletteljes kapcsolatot építsünk a gyermekünkkel, és türelemmel, határozottsággal vezessük őket, nem pedig félelemmel vagy büntetéssel. Ez a nevelési stílus támogatja, hogy a gyerekek kifejezhessék magukat, miközben megtartjuk a határokat, elősegítve ezzel az érzelmi intelligenciát és a kölcsönös tiszteletet.

A gentle parenting szemlélet előnyei tehát megkérdőjelezhetetlenek, ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne a gyereknevelés ugyanakkora kihívás és ne akadnának nehézségek.

Miért nehéz a gentle parenting?

Sok kultúrában a gyerekeknek hallgatniuk kell, nem beszélniük, ez az elvárás. Az engedelmesség és alkalmazkodás fontosabb, mint az önkifejezés. Amikor egy gyerek határokat feszeget vagy dacos, az a szülőben frusztrációt válthat ki, és kétségeket kelthet a nevelési módszerrel kapcsolatban” – mondja Chioma Fanawopo.

A gyereknevelést azonban a kulturális különbségeken túl sok más tényező is befolyásolja:

  • A gyermek személyisége: Vannak gyerekek, akik természetüknél fogva erősebb akaratúak vagy érzékenyebbek, ami próbára teszi a szülők türelmét.
  • A szülő személyisége: A szülő temperamentuma, stressz-szintje, és saját triggerpontjai is meghatározzák, hogyan reagál a gyerek viselkedésére.
  • Környezeti stressz: Munkahelyi nyomás, anyagi gondok vagy támogatás hiánya megnehezítheti a nyugodt, kiegyensúlyozott nevelést.
  • Helyzetek kezelése a pillanat hevében: Amikor egy gyermek szándékosan nem figyel, dührohamot kap vagy átlépi a határokat, nagyon nehéz nyugodtnak maradni – főleg, ha a szülő már eleve fáradt vagy túlterhelt.
  • A szülő neurodiverzitása: Az ADHD-val, szorongással vagy erős érzelmi érzékenységgel élő szülőknek különösen nehéz lehet megvalósítani a gyengéd neveléshez szükséges önszabályozást.
  • A szülő saját neveltetése: A tekintélyelvű vagy elhanyagoló környezetben nevelkedett szülőknek nehéz lehet eltérni a beléjük rögzült fegyelem- és tiszteletfelfogástól. Ha nem volt példa előttük a gyengédségre, új mintákat kialakítani olyan, mintha árral szemben úsznának.

Fanawopo szerint a gyengéd nevelés egyik alapköve az is, hogy a szülő tudjon bocsánatot kérni, ha hibázik, és teret adjon a gyerek hangjának.

Sokan közülünk nem látták ezt modellként otthon – a szülők nem kértek bocsánatot. De ha azt akarjuk, hogy gyerekeink megtanulják a konfliktuskezelést és a felelősségvállalást, nekünk kell kezdeni. A cél végső soron az, hogy magabiztos, tisztelettudó és érzelmileg intelligens gyerekeket neveljünk. Ehhez pedig türelem, alkalmazkodás és önismeret kell a szülő részéről.