Bár korábbi kutatások már összefüggésbe hozták a magányt a szív- és érrendszeri kialakulásának magasabb kockázatával, betegségek vagy a mentális egészségre gyakorolt hatásával, csak kevesen vizsgálták kifejezetten a stroke kockázatára gyakorolt hatását. A Harvard Egyetem által vezetett tanulmány az első a maga nemében, amely a magányosság és a stroke kockázata közötti összefüggést vizsgálja.
Kép: Getty Images
A kutatók a Michigani Egyetem 2006 és 2018 között egy másik tanulmány kapcsán rögzített adatait használták fel, amelyben több mint 12 ezer 50 év feletti olyan emberrel beszélgettek a magányról, akiknek soha nem volt még agyvérzése. Négy évvel később a kilencezer főre apadt csoport tagjainak ugyanazokat a kérdéseket tették fel, majd válaszaik alapján négy csoportra osztották őket a magányossági státuszuk alapján: alacsony, mérsékelt, emelkedő és folyamatosan magas
A kutatók arra jutottak, hogy 25 százalékkal nagyobb a stroke kialakulásának kockázata azoknál, akik már a vizsgálat elején is magányosak voltak. Azoknál pedig, akik mindkét vizsgálatnál magányosak voltak, 56 százalékkal volt magasabb a stroke kialakulásának kockázata az alacsony kategóriában (tehát a legkevésbé magányos) sorolt csoport tagjaihoz képest.
Yenee Soh, a tanulmány vezető szerzője szerint a felmérés alapján a magány egészségre gyakorolt hatása komoly kockázatot jelent. A WHO szerint a magányosságnak olyan kockázata van az egészségre, mintha valaki naponta 15 száz cigarettát szívna el. A szakember szerint éppen ezért muszáj foglalkozni és komolyan venni az elmagányosodás problémáját, ugyanis súlyos közegészségügyi problémákhoz vezethet.
Kapcsolódó cikkek
