Kép: Getty Images
Amikor gyerekeink civakodnak, a szülők türelem hamar elfogy. Úgy érezzük, állandóan bíráskodnunk kell, miközben csak egy kis nyugalomra vágyunk. Jó hír, hogy a testvérkonfliktusok kezelhetők: néhány egyszerű módszerrel csökkenthető a feszültség, megelőzhető az erőszak, és támogatható a testvéri közelség – legalábbis ezt állítja Dr. Jonathan Caspi, a testvér-kapcsolatok nemzetközileg elismert szakértője új könyvében. A Hogyan neveljünk jó testvéreket nem egyszerűen arra vállalkozik, hogy trükköket, nevelési eszközöket mutasson be, hanem arra is megadja a választ, mi állhat a testvérek közötti konfliktusok mögött. A szerző azt állítja, hogy sokszor nem is a testvérség az oka az állandó civakodásnak, hanem a szülők párkapcsolati dinamikája, erről ITT írunk részletesebben. Ám olykor nem is rossz, ha van konfliktus a gyerekek között.
A testvérkonfliktus lehet jótékony is
A szerző szerint a testvérkonfliktus nem feltétlenül rossz. Bizonyos mennyiségű vita jótékony hatású, hiszen a gyerekek így tanulják meg a határok kijelölését, a kommunikációt és a problémamegoldást. Az egészséges versengés motivál, fejleszti a képességeket, és akár szorosabbá is teheti a testvérek kapcsolatát – feltéve, hogy nem alázásról, hanem kölcsönös tiszteletről szól.
A cél tehát nem is feltétlenül a civakodások teljes megszüntetése, hanem azok egészséges mederbe terelése, hogy a testvérek ne ellenfelek, hanem szövetségesek legyenek az életben.
Persze ezt nem is olyan egyszerű kezelni a hétköznapokban. A testvérkonfliktus valós probléma: kutatások szerint a rossz testvérkapcsolat alacsony önértékelést, szorongást, depressziót okozhat, hatása pedig felnőttkorig kihat. A testvérek közötti fizikai erőszak gyakoribb, mint hinnénk – a kapcsolatok harmadában előfordul, mégis sok szülő legyint rá, mondván: „A fiúk már csak fiúk.” Pedig az agresszió súlyos következményekkel járhat, ezért elengedhetetlen, hogy időben felismerjük és kezeljük.
A szerző egy négylépéses módszert ajánl, ami a hatékony kommunikációra és az együttérzésre épül, és ami nemcsak a gyerekek kapcsolatát, hanem a szülők párkapcsolatát is erősíti. Fontos azonban felismerni: sok konfliktust maguk a szülők idéznek elő – viselkedésükkel, nevelési szokásaikkal vagy egymáshoz való viszonyukkal. Például az olyan, mindenki által ismert berögzült, de igen káros mondatokkal csak rontunk a helyzeten, mint “Ha nagy leszel, olyan ügyes leszel, mint a bátyád”, “A húgod még kicsi, nem tudja, mit csinál”, “Miért nem tudsz jó gyerek lenni, mint a húgod?”.
Dr Caspi azért siet leszögezni, hogy messze nem mindig a családi dinamika áll a konfliktus hátterében, olykor az is elég, ha a gyerekek eleget esznek és kialusszák magukat.
Hogyan neveljünk jó testvéreket?
Állítsuk le a veszekedést, és segítsük a kapcsolódást a gyerekeink között
A testvérkapcsolatok szakértője, Jonathan Caspi családterapeuta világos alapelveket és rengeteg hétköznapi példát kínál, ami segít felismerni és átírni a rejtett, örökölt családi dinamikákat az áhított béke érdekében. Gyakorlati útmutatást ad ahhoz, hogyan maradjunk higgadtak a leghevesebb pillanatokban, mikor érdemes közbelépni vagy jobb háttérbe húzódni. Azt is megmutatja, hogyan kerüljük el a testvérek összehasonlítgatását és a pártoskodást, valamint mit tehetünk, ha a szülők maguk sem értenek egyet.
Ha kitartóak és következetesek vagyunk, harmóniát teremthetünk otthonunkban, a testvérek pedig életük egyik legfontosabb kapcsolódásaként és támaszaként tekinthetnek egymásra.
Fordította Bolega Judit
BookLab kiadó, 2025.
Kapcsolódó cikkek
