Biológiai, pszichológiai és szociális okai is lehetnek annak, amikor a rég várt nyaralás első napjain jelentkeznek valamely betegség tünetei. Az immunrendszerünk állapota és a stressz-szint változása szoros összefüggésben van egymással: a krónikus stressz gátolja a gyulladásokért felelős immunválaszt, ám amikor ez a stressz-szint megváltozik, beindulnak a gyulladásos folyamatok, és felszínre kerülhet a betegség, olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.
Papp Zsuzsanna pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa szerint a szakirodalomban úgynevezett leisure sickness-ként ismert nyaralási betegség egyik lehetséges magyarázata az immunrendszer és a stressz összefüggése, miszerint a krónikus stressz nem hat jól az immunrendszerre. A stressz bizonyos funkciókat gátol – például a gyulladásokért felelős immunválaszt –, míg másokat aktivál. Vagyis amíg benne vagyunk a mókuskerékben, addig lehet nem tör felszínre a betegség, majd amikor a stressz szintje megváltozik, kiütközhetnek a tünetek.
A szakember hozzátette, hogy lehetséges, hogy már pár nappal előbb bennünk bujkált a kór, de valahogyan kezeltük a tüneteket, viszont amikor kicsit leengedünk, addigra kerül a betegség lefutása a nehezebb fázisba. A statisztikák szerint a legjellemzőbbek ilyenkor a felső-légúti, influenzaszerű tünetek, valamint a fáradtság és a migrénes fejfájás.
De az is gyakran előfordul, hogy az alapvetően gondterhelt munkahelyi szituációra még rárakódik az utazással kapcsolatos tervezés, vagyis már egy eleve halmozottan stresszes állapotban indul útnak az ember, és ezek mind negatívan hatnak az immunrendszerre.
Vagy akár az utazás előtt és közben is megfordulhatunk olyan környezetben, ahol többféle kórokozóval találkozhatunk, és jobban ki vagyunk téve a fertőzésveszélynek (mint például bevásárlóközpont, repülőtér) – sorolta az egyetemi adjunktus.
A szakember arra is kitért, hogy lehet, hogy számszerűen nem vagyunk többször betegek a nyaralás alatt, mint a hétköznapokban, de előbbit felnagyítja az emlékezetünk, jobban megmarad az emlékeink között. Nem tudatosan, de megjelenhet az úgynevezett másodlagos betegség előny is: ha beteg vagyok, akkor nem nekem kell a kötelező feladatokat ellátnom a vakáció alatt, például megfőzni az ebédet vagy éppen a tűző napon homokozni a gyerekkel – részletezte Papp Zsuzsanna.
A pszichológus hozzátette, hogy a leisure sickness-szel kapcsolatos kutatások arra is keresik a választ, hogy a jelenség mennyire köthető bizonyos személyiségtípushoz: akik jobban szeretik a kontrollt megtartani, nehezebben élik meg, amikor a szabadidejükben nem úgy alakul minden, ahogy megtervezték.
A szakember fontosnak tartja, hogy szemléletváltással és okos szervezéssel sokat tehetünk a stressz csökkentése érdekében. Sokkal nyugodtabb lesz az indulás, ha nem az utolsó percben akarunk mindent elintézni, hanem egy napot ráhagyunk a csomagolásra, előkészületekre, és gondot fordítunk az év közbeni stressz megelőzésére, kezelésre.
A pszichológus úgy véli: „egy családi nyaralásban mindenképpen ott a lehetőség, hogy életre szóló élménnyel gazdagodjunk. A közös kaland segíti az összekapcsolódást, javítja a kommunikációt, hozzáad a családi élethez, vagyis erősíti a család lelki immunrendszerét, hiszen a megélt élmények később családi anekdotákká válva erőforrásul szolgálhatnak későbbi nehéz helyzetekben.”
Kapcsolódó cikkek
