
(Kép forrása: Fővárosi Állat- és Növénykert/Facebook)
„Nem látta meg az árnyékát ma reggel két barnamedvénk, Csángó és Hargita, és a borult idő miatt valószínűleg napközben sem lesz árnyékuk. A népi időjóslás hagyományai szerint ez azt jelenti, hogy a tél már nem tart sokáig, és hamarosan átadja a helyét a tavasznak” – írta Facebook-bejegyzésében a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A posztban hozzátették, hogy amikor nem néhány napra, hanem hosszabb távra kell előre jelezni a várható időjárást, a modern meteorológia leginkább a sok év alatt összegyűlt időjárási adatokból indul ki. Régen, amikor ilyen adatokat tudományos alapossággal nem gyűjtöttek, a népi megfigyelések jelentették a kiindulópontot, és általában bizonyos jeles napok aktuális időjárása alapján próbáltak következtetni egy hosszabb időszakra. „Ilyen jeles napnak számít február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja is. A sok évszázados tapasztalat szerint, ha ilyenkor borús idő van, hamar eljön a tavasz, ha viszont napsütéses az idő, a tél még sokáig tart” – áll a bejegyzésben, ami szerint ezt a megfigyelést a hagyomány a medvékkel is összekapcsolta, hiszen medvés vidékeken azt figyelték meg, hogy február elejétől már gyakrabban lehetett találkozni a medvékkel, vagy legalábbis a nyomaikkal, mint a megelőző téli hónapokban.
A fővárosi állatkert medvéiről készültek képek is a medveárnyék-figyelés közben:
Az MTI azt írja, hogy a Szegedi Vadasparkban is előbújtak a medvék vasárnap, és bár a felhők mögül néha előbukkanó nap fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba. A Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondoznak barnamedvéket: a két nőstény medvét egy spanyolországi cirkusztól kobozták el, onnan kerültek egy menhelyre, majd Szegedre, miután kifutó épült számukra. A testvérpár pontos életkorát nem tudni, de 25 és 30 év között lehet, így már korosnak számítanak. A természetben általában három évtizedig él egy medve, fogságban azonban a negyvenéves kort is elérhetik.
Ahogy írják, hagyomány, hogy február 2-án medvelest szerveznek. A két medve, Mici és Ursula délelőtt előbújtak a kifutóba, ahol lekváros kenyér, narancs, alma, körte, szőlő és kivi várta őket. A fel-felbukkanó nap ellenére nem ijedtek meg az árnyékuktól, falatozni kezdtek a finomságokból. Az állatoknak a gondozók a gyümölcsökből a tél feliratot rakták ki, így meg is ették a telet.
A világ sok kultúrájára jellemző volt, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások a szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra épültek. A tavaszkezdő napként is emlegetett február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez, két különböző, állatokhoz kapcsolódó időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kötődik. Az egyik szerint “Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap”. Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél. Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket. “Ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd” – írja az MTI.
A medvék viselkedését nemcsak Magyarországon használják a várható időjárás megállapításához, hanem Németországban, Svájcban, Hollandiában is. A hollandok voltak, akik meghonosították a szokást Amerikában is, ám ott végül nem a medve, hanem a mormota vált időjósló állattá.
A barnamedvék valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor a medvék anyagcseréje és szívverése is lelassul. Időnként azonban – általában enyhébb, napsütéses időben – kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés – írják.