A tíz leggyakoribb pozitív érzelem a nevetés, az áhítat, a hála, a remény, az inspiráció, az érdeklődés, az öröm, a szerelem, a büszkeség és a derű. Könnyű azt gondolni, hogy a pozitív érzelmek csak úgy megtörténnek velünk. Nézd meg a tíz pozitív érzelmet, és gondold végig, hogy az életedben milyen dolgok váltják ki belőled ezeket az érzéseket, hiszen ez mindenkinél más.
Barbara Fredrickson és munkatársai több tanulmányt is végeztek a pozitív érzelmekről. Eredményeik számos megállapításra jutottak a pozitív érzelmekről. Például a pozitív érzelmek átélése kitágítja az elmét, az észlelést, a perifériás látás kitágul, szó szerint többet látunk. Olyan folyamatokat indít be, amelyekből kreatív ötletek születnek, jobb megoldások a problémákra és nyitottabbak leszünk mások felé, könnyebben segítünk embertársainknak.
Az is bizonyítást nyert, hogy azok, akik képesek tudatosítani a pozitív érzelmeiket, optimistábbak, önelfogadóbbak, céltudatosabbak lettek. Kapcsolataik erősebbek és a fizikai egészségük is javult.
Ráadásul, amikor stresszhelyzetbe kerültek, gyorsabban normalizálódott szívritmusuk és vérnyomáshoz, azaz gyorsabban talpra álltak.
A pozitív érzelem sokkal több, mint egy fizikai érzésre adott válasz. Bár keletkezhetnek fizikai örömökből, hosszabb távú hatásuk is van a közérzetünkre.
A negatív érzelmek, mint a düh, a megvetés, az undor, a szégyen, a félelem, a frusztráció, a bűntudat, vagy a szomorúság, időnként helyénvalóak és hasznosak tudnak lenni. Néhány negatív érzelem azonban nem hasznos és nem egészséges, és meg kell próbálnunk csökkenteni őket. Például túl sokáig ostorozhatjuk magunkat egy apró hiba miatt, vagy túl sokáig rágódhatunk egy negatív megjegyzésen, amit valaki mondott rólunk.
A túl sok negatív érzelem a kétségbeesés lefelé tartó spiráljába sodorhat bennünket. Ha ez túl messzire megy, depresszióhoz és más mentális problémákhoz vezethet. Megtanulhatjuk kezelni a negatív érzelmeket, hogy ne nyomjanak le bennünket.
A helyes egyensúly megteremtése
Hogyan találjuk meg tehát az érzelmi egyensúlyt az életünkben? Hogyan tarthatjuk fenn a pozitív és negatív érzelmek egészséges egyensúlyát?
Kutatások szerint a negatív érzelmek erősebb hatással vannak arra, hogy összességében hogyan érezzük magunkat, mint a pozitív érzelmek. Rick Hanson neuropszichológus a “Hardwiring Happiness” című könyvében elmagyarázza, hogy a pozitív érzelmek olyanok, mint a teflon, a negatív érzelmek pedig olyanok, mint a tépőzár. Ez az evolúcióknak köszönhető – úgy maradtunk életben, hogy képesek voltunk éberen figyelni a veszélyekre – az agyunk így van beprogramozva, és ezen nem tudunk változtatni. Amit azonban tehetünk, az az, hogy olyan egyszerű napi szokásokat végzünk, amelyek segítenek abban, hogy jobban összpontosítsunk pozitív érzelmeinkre, és ezzel ösztönözzük őket arra, hogy egy kicsit jobban „tapadjanak”. Ez viszont segít abban, hogy egészségesebbek és sikeresebbek legyünk, ami aztán több pozitív érzelemhez vezet, és így tovább.
Ebben nagy szerepe van a gondolatainknak: az, hogy mit hogyan élünk meg, a gondolkodásmódunk befolyásolja. Az viszont, ahogyan gondolkodunk, hatással van arra, amit teszünk. Tehát a viselkedésünket a gondolataink és az érzelmeink befolyásolják. Ezenkívül az, ahogyan viselkedünk, és viselkedésünk eredményei is befolyásolják, hogyan gondolkodunk és érzünk. Folyamatos kapcsolat van tehát gondolataink, érzéseink és viselkedésünk között.
Praktikusan olyan egyszerű dolgokra kell gondolni, mint pl. elmegyünk sétálni és ezzel kimozdítjuk magunkat a negatív érzelemből. Nem varázsolhatunk csak úgy pozitív érzelmeket – például nem dönthetünk úgy, hogy csak úgy örülni fogunk. De elhatározhatjuk, hogy az életünkben lévő jó dolgokra koncentrálunk, hogy segítsük az öröm megtapasztalását, ha olyan kérdéseket teszünk fel magunknak, mint például: „Mi volt ma jó a napomban?” „Mi megy jól az életemben?”
Tehát létfontosságú, hogy hogyan gondolkodunk. Az elménk könnyen megtelik aggodalmakkal és tennivalók listájával. Gondolatainkat leuralhatják a hírek és a körülöttünk zajló dolgok. Erőfeszítést igényel, hogy kitisztítsuk elménket, és újra megtöltsük azt pozitív dolgokkal.
A gyerekek érzelmi egyensúlya
A csecsemőknél felismerhető első érzelmek közé tartozik az öröm, a harag, a szomorúság és a félelem. Később, ahogy a gyerekek kezdik kifejleszteni énérzetüket, olyan összetettebb érzelmek alakulnak ki bennük, mint a félénkség, a meglepettség, a szégyenérzet, a büszkeség és a szégyen.
Ahogy nőnek, a gondolataik kezdik jobban befolyásolni az érzelmeiket, például tudják, hogy azért idegesek, mert egy iskolai dolgozatra készülnek. Fejlődik bennük az a képesség, hogy felismerjék és megnevezzék érzéseiket, és egyre inkább képesek lesznek kezelni érzelmeiket azáltal, hogy újragondolják céljaikat, például rájöhetnek, hogy nincs értelme dühösnek lenni valami miatt, amin nem tudnak változtatni. Ahogy fejlődnek, úgy válnak egyre tudatosabbá mások érzéseivel kapcsolatban is, például elképzelhetik, hogy valaki más szomorú, mert meghalt a háziállata, még akkor is, ha nem látják sírni.
Hogyan segíthetünk a gyermekeknek az érzelmi egyensúly megteremtésében?
A gyermekek és fiatalok mások megfigyelésével tanulnak az érzelmekről és arról, hogyan fejezzék ki azokat megfelelően. Ha a felnőttek megmutatják nekik, mit éreznek, abból sokat tanulhatnak: mondhatjuk, hogy dühösek vagyunk, ahelyett, hogy kiabálnánk. Vagy mondhatod, hogy szomorú vagy valami miatt, és beszélhetsz arról, hogy miért volt ez olyan fontos számodra, ahelyett, hogy rosszkedvűvé és szótlanná válnál.
Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy mit éreznek, és őszintén hallgassuk meg őket. Próbáljuk meg az ő szemszögükből látni a dolgokat, és fogadjuk el, hogy mit éreznek. Mondhatod például: “Nagyon csalódottnak tűnsz, amiért nem kerültél be a focicsapatba. Megértem, ez biztosan nehéz lehet neked.”
Vedd észre az érzelmeik kezelésére tett erőfeszítéseiket. Ez segít motiválni őket, hogy más helyzetekben is használják ezeket a hasznos stratégiákat. Mondhatsz például olyasmit, hogy “Nagyon bátor voltál, hogy ezt csináltad, amikor annyira féltél” vagy “Szép volt, hogy ilyen türelmes voltál a bátyáddal.”
Segíts abban is, hogyan tereljék el a figyelmüket, hogyan fókuszáljanak másra. Javasolhatod egy kisgyermeknek, hogy olvassatok egy mesét, ha frusztrált, mert vár valamire, amit szeretne. Vagy javasolhatod egy nagyobb gyermeknek, hogy menjetek el egy rövid sétára.
Fontos, hogy ne hazudjunk a gyerekeknek csak azért, hogy elkerüljük a negatív érzelmi reakciókat. Ha például azt mondod, hogy egy injekció “egy kicsit sem fog fájni”, miközben tudod, hogy fájni fog, az valójában növelheti a negatív érzelmeket, amikor végül mégiscsak fájni fog, és arra tanítja meg a gyermeket, hogy ne bízzon benned vagy a felnőttekben.
Az olyan egyszerű dolgok, mint a régi fotók nézegetése, a csendes idő és tér biztosítása, a hála megélése, a zene, a színház vagy bármilyen művészeti élmény mind-mind segít abban, hogy pozitív élményeket éljenek át és tudatosítva ezeket egyensúlyba kerüljenek a negatív érzelmekkel.
Forrás: handsonscotland.co.uk
Kapcsolódó cikkek
