A gyereknevelés nem egyszerű, és bár rengeteg boldog pillanattal jár, azért feszült helyzetek is vannak közben bőven. Van, aki lazábban kezeli ezeket, és akadnak sokan olyanok is, akiknél könnyebben szakad el a cérna, és eresztik ki a hangjukat egy-egy feszkós szituációban. Persze sok múlik azon, épp milyen lelkiállapotban vagyunk, mennyire vagyunk fáradtak vagy épp kipihentek, hogy állunk az élet más területein, mi történt velünk a feszült helyzet előtt. De abban azért a legtöbben egyformák vagyunk, hogy nagyon tudjuk bánni utólag, ha kiabáltunk a gyerekkel. Még akkor is, ha tényleg kiakasztó volt a kicsi (vagy épp nagyobbacska), nagyon rossz érzés utólag visszagondolni a saját viselkedésünkre is. Jó, ha ilyenkor le tudunk higgadni, meg tudjuk beszélni, bocsánatot tudunk kérni a hangnemért és meg tudjuk beszélni a tanulságokat. De még jobb lenne egyáltalán nem is kiabálni – vagy ami reálisabb cél: a lehető legjobban lecsökkenteni azon alkalmak számát, amikor annyira kiborulunk, hogy kiabálni kezdjünk. Na de hogyan csináljuk? Dr. Erin Morrison, az itstheconsciousmom Instagram-oldal szakértője egy nagyon szép és hasznos gondolatot ajánl ilyen esetekre.
Mit érezhet?
Erin szerint amikor a gyerek minősíthetetlenül viselkedik (akár épp azt ordítja neked, hogy te vagy a világ legrosszabb anyukája), akkor egy dolgot próbálj észben tartani: ne a viselkedésére fókuszálj, hanem arra, milyen érzelem húzódhat meg a háttérben. A legtöbbször ez csalódottság és/vagy az az érzés, hogy nincs lehetőség, ereje változtatni a dolgokon, a kontrollvesztettség érzése. Gondolj csak bele: neked is szörnyű érzés, ha nem kapod meg amit szeretnél, és nem csinálhatod azt, amit akarsz… És ha tudsz ezekhez az érzésekhez kapcsolódni, akkor máris kevésbé veszed személyesre a szituációt. Ha együttérzéssel, beleérzéssel tudsz reagálni a gyereked kiborulására ahelyett, hogy személyes támadásnak vennéd ellened, a nevelési módszereid, az otthoni szabályok ellen, akkor rengeteg feszültséget veszel le a helyzetről. Emlékeztesd magad arra, mit érezhet a gyereked (csalódott, frusztrált, stb.), és tartsd észben, hogy ő még csak most tanulja kezelni ezeket az érzéseket – és ez most épp így sikerült neki.
Néha nehéz
Erin szerint az elsődleges feladatunk szülőként nem az, hogy folyamatosan boldoggá tegyük a gyerekünket, hanem az, hogy megtanítsuk, hogyan boldoguljon az életben – többek között a nehéz érzésekkel is. Mert nehéz érzések lesznek, nem tudod (és nem is szabad) tőlük elszigetelni a gyereket, szóval jó, ha tudsz neki segíteni és példát mutatni abban, hogyan lehet ezeket az érzéseket kezelni. Például azzal, hogy amikor legközelebb kiborul a gyereked, mert nem kapott meg valamit, vagy nem úgy történtek a dolgok, ahogy ő épp szerette volna, idézd fel, hogy neki ez most tényleg nagyon rossz érzés, és nem téged akar a viselkedésével bántani, hanem egyszerűen csak rosszul érzi magát – és máris kevésbé intenzíven reagálsz a helyzetre. Ha nem veszed személyesre, akkor az első reakciód nem a felfortyanó düh vagy az elsöprő csalódottság lesz, hanem bekapcsol az együttérzés, és máris higgadtabban tudsz reagálni.
Amivel nagyon fontos dolgot tanítasz a gyerekednek anélkül, hogy papolnál róla vagy a szájába akarnád rágni: nehéz érzések, kellemetlen érzelmek vannak, de ahogy jöttek, úgy el is múlnak. Minél kevésbé reagálunk rájuk, minél kevésbé „hergeljük magunkat”, annál hamarabb. Az ilyen egyszerű trükkök, mint a beleérzés, együttérzés, visszaemlékezés arra, te mit éreztél hasonló helyzetekben sokat segíthetnek abban, hogy szeretettelien tudj kapcsolódni a gyerekedhez – még a nehéz szituációkban is.
Próbáld újra és újra!
Fontos, hogy tudd: lehet, hogy elsőre sikerül megvalósítanod ezt a trükköt, de az is lehet, hogy nem. Előfordulhat, hogy a második próbálkozásod az elsővel ellentétben nem lesz sikeres, de fordítva is megeshet. Ahogy az is, hogy csak egy nagy veszekedés után jut eszedbe, hogy mit kellett volna tenned, mondanod. Ne ostorozd magad, hanem legközelebb próbáld újra. És újra. És ha már ezerszer sikerült, akkor is előfordulhat, hogy ezeregyedszerre mégis elgurul a gyógyszer – nem vagyunk robotok, nem kell mindig tökéletesen viselkednünk. De ha törekszel rá, és ha szeretettel igyekszel megoldani azokat a helyzeteket, amelyekben korábban hibáztál, azzal a legfontosabb dolgot tanítod a gyerekednek: hogy szereted őt, és fontos neked annyira, hogy igyekezz a lehető legjobb szülőjévé válni.
Forrás: Instagram.com/itstheconsciousmom
Kapcsolódó cikkek
