A nagyobb gyerekek általában nagylelkűbbek, mint a kisebbek, de a nagylelkűség megnyilvánulásait már egészen piciknél is láthatjuk. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a 15-18 hónapos gyermekek már hajlandóak megosztani egy játékot egy másik, számukra ismeretlen gyermekkel. Érdekes módon a kevésbé iparosodott országokban élők általában nagylelkűbbek, mint a fejlettebb országokban élők, a tanulmány szerint a nők általában nagylelkűbbek, mint a férfiak.
Kapni természetesen jó érzés, de a kutatások azt is sugallják, hogy az adakozás az adakozóra is pozitív hatással lehet. Bár nem mindenki éli meg ugyanolyan mértékben pozitív érzelemként a kedvességet, de a nagylelkűség tanulható. És mivel ez a tulajdonság erősíti mind a személyes kapcsolatokat, mind a nagyobb közösségeket, soha nem lehet túl korán táplálni a gyermek adakozó képességét.
Hogyan ösztönözhetjük a nagylelkűségét? Íme, néhány javaslat.
Tanítsunk empátiát és beszéljünk az érzelmekről
Jó kiindulópont, ha segítünk a gyerekeknek megérteni más emberek érzelmeit. Ha beszélgetünk arról, mások adott helyzetben mit érezhetnek és miért. Azzal is sokat mélyíthetjük az empátiát, ha őszintén beszélünk az érzelmekről, arról, hogy a saját vagy a gyerekünk viselkedése milyen hatást gyakorol másokra. Az empátia, amelyet ezekben a beszélgetésekben kialakítasz, megteremti majd azt az alapot, amelyből gyermekeid saját nagylelkű cselekedeteik kiindulnak.
Viselkedjünk úgy, ahogy szeretnénk, hogy a gyerekünk viselkedne
Ne becsüljük alá annak erejét, hogy mi magunk, szülők vagyunk a minta. Amit a gyerek tőlünk lát, azt másolja le, az lesz a modell. Ennek felelőssége óriási, de egyben lehetőség is.
A nagylelkűséget azzal taníthatjuk meg legkönnyebbe, ha segítünk másoknak, kedvesek és önzetlenek vagyunk. Azt is fontos kiemelni, hogy nem várunk cserépbe semmit, sem elismerést, sem megerősítést. Adni önmagában jó dolog.
Tanítsd a nagylelkűséget játék közben
Ez nagyon sok mindent takarhat, kezdve azzal, hogy olyasmit játszunk, amit a másik szeretne, azaz lemondunk a saját örömünkről a másik kedvéért. De jelentheti azt is, hogy bevonunk a játékba valakit, aki például kevésbé ügyes, vagy kevésbé érett, de elfogadjuk őt és megengedjük, hogy velünk játsszon. A befogadás segíti az összetartozás érzését, a közös örömöt.
Kapcsolódó cikkek
