Kevés idesegítőbb dolog van annál, mint amikor szépen megkérjük a gyereket pakoljon el/mosson végre fogat/terítsen meg, de hiába várunk, nem történik semmi. Jobb esetben még mindig türelmesek vagyunk és ismét kérünk, de előbb-utóbb mindenkinek elfogy a türelme. Különösen akkor, ha egyébként tudjuk, apróságról van szó, nem kell hozzá nagy erőfeszítés.
Hogy miért van ez, életkori sajátosság-e vagy mondjuk a fáradtságnak tudható be változó és nem is minden esetben megfejthető. Egy biztos, azzal nem érünk célt, ha százszor kérjük ugyanazt és persze azzal sem, ha fenyegetőzünk, büntetést helyezünk kilátásba vagy kiabálunk. A mother.ly átgondolta a lehetséges praktikákat és az alábbi megoldásokra jutott.
Vedd fel a szemkontaktust
Hatásos(abb), ha nem csak úgy elkiáltjuk magunkat, hanem odamegyünk a gyerekhez, ránézünk és megkérjük arra, amit meg kéne tennie. Várj egy kicsit és engedj teret annak, hogy figyeljen rád. Ebben a személyességben kénytelen lesz valamit reagálni.
Ne hagyd szó nélkül
Ha kéred, de nincs eredménye, akkor menj oda hozzá és segíts neki abban, hogy nekiálljon a feladatnak. Mondd azt, hogy látod, egyedül nem megy, szüksége van-e arra, hogy segíts neki felállni és elindulni a fürdőszobába. Ha ezt következetesen teszed és mindig megvárod, hogy a kérést tett kövesse, akkor előbb-utóbb ez rögzülni fog.
Ne csináld meg helyette
Soha nem legyen az a történet vége, hogy „Jó, akkor majd én összepakolok”. Ha látod, hogy nehezen megy a kérés teljesítése, akkor ajánld fel a segítséged, de ne csináld meg helyette.
Válaszoljon
Tanítsd meg neki, hogy válaszoljon akkor is, ha állsz tőle két centire. Elég egy oké, jó, rögtön, de mondjon valamit, amiből tudhatod, hogy vette a kérést.
Persze a dolgok néha bonyolultabbak ennél. Érdemes tekintetbe venni a gyerek életkora mellett azt is, hogy milyen állapotban van. Ha túl fáradt, nem érzi jól magát vagy egyszerűen nagyon benne van valamiben, akkor lazíthatunk a szabályokon, de legyünk akkor is következetesek.
Kapcsolódó cikkek
