A láz mindig veszélyes
Tévhit. A láz önmagában nem veszélyes, ez a szervezet természetes védekező mechanizmusa a fertőzésekkel szemben.. A legtöbb esetben a láz a gyógyulási folyamat része, nem pedig közvetlen veszélyforrás.
Csak nagyon magas vagy hosszan tartó láz esetén lehet szükség orvosi beavatkozásra, különösen, ha más tünetek (pl. zavartság, nehézlégzés) is jelentkeznek.
Kép: Getty Images
A lázat mindig csillapítani kell
Az egyik legnagyobb tévhit. Sokan úgy vélik, hogy a lázat azonnal kezelni kell, mert káros a szervezetre. Nincs szükség automatikus lázcsillapításra, gyerekeknél sem, mivel a láz segít a kórokozók elpusztításában. Csak akkor érdemes csillapítani, ha a láz kellemetlenséget okoz, a gyerek rosszul viseli. Ha nincs így – gyakran megfigyelhető, a gyerekek viszonylag magas láz mellett is nyugodtan eljátszanak vagy pihennek -, akkor nem kell csillapítani a lázat, felesleges, sőt káros is lehet, mert nem hagyjuk, hogy a szervezet küzdjön, helyette teletömjük a gyereket gyógyszerekkel, amelyekre semmi szüksége.
A láztól való félelem valószínűleg még abból az időből jön, amikor a láz halálos betegségek kísérő tünete volt, így összekötötték a lázat a halálos kimenetellel. Ma már pontosan lehet tudni, hogy ez nem igaz.
A láz azt jelenti, hogy súlyos betegséggel állunk szemben
Tévhit, ahogy az előző pontnál is írtuk. A láz gyakran enyhe vírusos fertőzések, például nátha vagy influenza kísérő tünete. Súlyosabb problémák ritkán állnak mögötte, de ha más aggasztó tünetek is jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni. Fontos tehát figyelni és nem automatikusan megrémülve gyógyszert adni: ha simán csak láz van és mondjuk torokfájás, akkor nem nagyon kell miért aggódni. Ha azonban más tünetek is jelentkeznek, például nehézlégzés, hányás, zavartság, akkor orvost kell hívni.
A hidegrázást melegítéssel kell kezelni
Tévhit. A hidegrázás miatt sokan betakaróznak vagy melegítik magukat, hogy “kiizzadják” a lázat. Ez azonban tovább növelheti a testhőmérsékletet. Inkább könnyű ruházatot és vékonyabb takarót érdemes használni, hogy a test megfelelően tudja szabályozni a hőmérsékletét és le tudja adni a hőt.
A láz megmérése mindig pontos a homlok vagy a kéz érintésével
Sokan az érintés alapján próbálják megállapítani a láz jelenlétét. Nem teszik jól, ez szubjektív és pontatlan módszer. A láz meghatározásához hőmérőre van szükség, akár szájban, hónaljban, fülben vagy végbélben történhet a mérés.
A lázcsillapítók meggyógyítják a betegséget
Sokan azt gondolják, hogy a lázcsillapítók nemcsak a tünetet, hanem az alapbetegséget is kezelik. Nem is tévedhetnének nagyobbat. A lázcsillapítók csak a tüneteket enyhítik, de a betegséget okozó fertőzést nem gyógyítják meg. Az immunrendszernek időre van szüksége a fertőzés legyőzéséhez.
Lázasan nem szabad fürdeni
Van, aki úgy véli, hogy láz esetén kerülni kell a fürdést vagy zuhanyzást. A valóság azonban az, hogy a langyos vízzel történő zuhanyzás vagy törölközővel való áttörlés segíthet a test hűtésében és a komfortérzet javításában. A forró vagy hideg víz viszont kerülendő, mert az megzavarhatja a hőháztartást és – szabályozást.
A láz fertőző
Maga a láz nem fertőző, de a mögöttes fertőzés lehet az. A lázat kiváltó kórokozók, például vírusok vagy baktériumok terjedhetnek emberről emberre, de a láz maga nem.
A láz és a hőemelkedés ugyanaz
Sokan nem különböztetik meg a hőemelkedést (37–38°C) és a lázat (38°C fölött). A láz magasabb testhőmérsékletet jelent, amely az immunrendszer válaszreakciója.
A lázgörcs megelőzhető lázcsillapító gyógyszerrel
Hatalmas és nagyon elterjedt tévhit. A lázgörcs ijesztő lehet, de alapjaiban ártalmatlan jelenség, amelynek nincs hosszú távú káros következménye. 6 éves kor alatt fordul elő leggyakrabban. Nem a magas láztól lesz a gyereknek lázgörcse, hanem a láz hátterében álló fertőzés provokálhatja ki a görcsöt. Ezért nem is szerencsés az elnevezés, mert arra enged következtetni, hogy a láz okozza a görcsös rohamokat, valójában pedig nem erről van szó. Lázcsillapító adásával nem előzhető meg a lázgörcs.
Kapcsolódó cikkek
