Gyerek

A fiatalkori képességek határozzák meg az időskori szellemi teljesítményt

Az idős emberek szellemi teljesítménye közötti eltérések jelentős részét a fiatal felnőttkorban tapasztalt különbségek határozzák meg. Kevésbé számít az élethosszig tartó tanulás vagy az intellektuális tevékenységek mennyisége.
2019. Február 11.
A fiatalkori képességek határozzák meg az időskori szellemi teljesítményt

Az amerikai University of California San Diego School of Medicine kutatói arra jutottak, hogy az, hogy egy 60 éves kor körüli embernek milyen a szellemi képessége, a fiatal felnőttkori képességek határozzák meg. Tehát a fiatalok közötti kognitív különbségeket tapasztaljuk az idősek esetében is. Ha ez így van, akkor sokkal kevésbé számít az, hogy valaki idős korában keresztrejtvényt fejt, aktív szellemi, intellektuális életet él, vagy olyan munkája volt, ami erős szellemi kihívást jelent.

A kutatók arra keresték a választ, hogy a nagyobb kihívásokat támasztó munkahelyek segítik-e a kognitív képességek fenntartását vagy éppen fordítva van: a jobb kognitív képességűek kerülnek ezekre a munkahelyekre.

A vizsgálatban a hadsereg által elvégzett mentális képességeket felmérő teszteket vettél alapul: a seregbe belépőknek 20 éves korukban kellett kitölteni a tesztet, így az akkori adatok rendelkezésre álltak. Egy hasonló kérdőívet töltettek ki az akkori résztvevőkkel (vietnámi veteránokkal), akik a mostani vizsgálat időpontjában 50-60 évesek voltak – írja a medicalonline.hu. Ez a teszt az általános kognitív képességeket mérte fel hét különböző területen, mint például a memória, a verbalitás és az absztrakt érvelés.

A két eltérő életkorban kitöltött teszt eredményeinek összevetése során kiderült, hogy az időskor kezdetén járó felnőttek közötti kognitív különbségek szórásának 40%-át a már fiatalkorban is mutatták a tesztek. Azaz akiknek jobbak voltak 20 évesen a kognitív képességeik, azoknak volt jobb idősebb korukban is. A különbségeket egy százaléknál is kisebb mértékben határozta meg az élethosszig tartó tanulás, az elvégzett intellektuális tevékenységek mennyisége és a munkahelyi feladatok komplexitása.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy mivel gyermek- és fiatal felnőttkorban a legintenzívebb az agy fejlődése, nagyjából a huszonéves korra kialakuló képességek lesznek a döntők idős korban is.

A kutatók ettől függetlenül hangsúlyozták, hogy az élethosszig tartó tanulás javíthatja az életminőséget, szélesítheti az ismereteket és jelentősen növelheti a megszerzett tapasztalatok mennyiségét.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MedicalOnline