Ahogy egyre inkább igény van arra, hogy egy-egy, főként a tanulással összefüggő tünet mögé nézzünk szülőként és pedagógusként, úgy szerencsére egyre több szó esik diszlexiáról, számolási zavarról vagy épp figyelmi nehézségekről. Ezek a nehézségek vagy részképesség-zavarok jórészt az iskolai környezetben kerülnek felszínre, amikor egy gyerek átlagon alul teljesít, noha képességei nem indokolnák azt. Ilyenkor – jobb esetben – a tünetek mögé próbálnak nézni és kideríteni, hogy egy kisgyereknek miért okoz nehézséget például az, hogy hibátlanul lemásoljon valamit a tábláról vagy miért tart kétszer annyi ideig, hogy a feladat végére érjen, mint az osztálytársainak.
Figyelem nélkül nem tudunk tanulni
A figyelem egy nagyon fontos képesség, nélküle elképzelhetetlen a tanulás. Folyamatosan ingerek érnek bennünket, a figyelem tulajdonképpen azért fontos, mert így tudjuk elválasztani a számunkra fontos és lényegtelen ingereket.
A figyelmet vagy inkább annak nehézségét tipikusan az iskolához, a tananyaghoz, a teljesítményhez szokás kötni, noha már a kisbabáknál is létezik figyelem. „A csecsemők már egy-két hónapos korukban meg tudják figyelni édesanyjuk hangját, illatát. Ezt követően már hangokra, fényekre, mozgó tárgyakra is képesek figyelni” – mondja Szalai – Lászlók Kitti pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak szakos gyógypedagógus, a ”Játszva olvass!” megálmodója.
Spontán vagy más néven akaratlan figyelmet olyan dolgok váltanak ki, amelyek szokatlanok vagy szokatlanul erős ingerek, mozgó tárgyak. A külső ingerekre tehát elsősorban akaratlanul reagálunk, de összetett folyamatokhoz, például a tanuláshoz, folyamatos koncentrációhoz már tudatos, szándékos figyelem szükséges.
Azt, hogy a figyelem milyen hosszú ideg képes szándékosan fennmaradni, több minden is befolyásolja, például a napszak, a testi vagy pszichés állapot és természetesen az életkor is. „Hat éves gyerekek 10-15 percig képesek aktívan figyelni, ez az idő a gyerekek tíz éves korára duplázódik meg, 20-25 percre nő” – mondja a gyógypedagógus, hozzátéve, hogy emiatt fontos, hogy a tanórák feladatai változatosak legyenek, „érdemes mozgásos feladatokat is beilleszteni és a motivációt, érdeklődést fenntartani”.
A figyelem szándékos megtartása mellett a tanulásban kulcsfontosságú a figyelemmegosztási képesség. „Kis korban a gyerekek csak egy tevékenységre tudnak koncentrálni, például, ha elmélyülten játszanak, nem tudnak figyelni arra, ha hozzájuk szólnak. Kilenc-tíz éves gyerekek már képesek a figyelem megosztására, akkora alakul ki ez a képességük” – avat be minket Szalai – Lászlók Kitti.
Figyelem nélkül tehát kudarcos lesz az iskola, mert az a gyerek, akinek nehézsége van a figyelme megtartásával vagy épp a megosztással (és akkor még nem beszéltünk a figyelem átvitelről vagy a terjedelméről), lassú, elkalandozó lesz, hibákat vét, hamar elfárad, az iskolai környezet pedig ezt nem tolerálja. „Azok a gyermekek, akiknek figyelme könnyen elkalandozik, iskolás korára csak nagyon rövid ideig tudnak figyelni, azokat a gyerekeket sok kudarc és sikertelenség érheti. Gyakori probléma, hogy a gyerekek emiatt szorongóvá, zárkózottá vagy éppen szófogadatlanná, rendetlenné is válhatnak” – mondja a gyógypedagógus. Itt meg kell jegyezni, hogy szó sincs arról, hogy a gyerek lusta lenne vagy direkt mással foglalkozik. „A legnagyobb igyekezetük ellenére is gyakran elbambulnak, álmodoznak, gondolataik elkalandoznak. Jellemző rájuk, hogy szétszórtak, feledékenyek.”
Egy ovisnál is vannak jelek
Felmerülhet a kérdés, hogy muszáj-e megvárni azt, hogy sorozatos iskolai sikertelenség árán derüljön fény arra, a gyereknek a figyelmével valamilyen nehézsége akad. Egy ovisnál még nem lehetnek árulkodó jelek? „A figyelem nehézségei sokféleképpen jelentkezhetnek, óvodáskorban leginkább az jellemző, hogy nem tud elmerülni egyetlen játékban, feladatban sem, folyamatosan valami új tevékenységbe kezd” – mondja a szakértő. „A legszembetűnőbb tünetek azonban iskoláskorban jelentkeznek.”
Figyelemfejlesztés: hinta, csúszda, játék!
A gyerekek figyelmét az egyensúlyozó rendszer ingerlésével is fejleszthetjük, mondja Szalai – Lászlók Kitti, azaz minél több időt töltsenek a szabadban, egyszerű, hétköznapi tevékenységekkel, mint például a hintázás, csúszdázás, biciklizés. „A társasjátékok azon kívül, hogy fejlesztik a figyelmi funkciókat és a szociális készségeket, a játékosok is jól szórakozhatnak és a családtagjai minőségi időt tölthetnek együtt. A kreatív tevékenységek és a meseolvasás is fejleszti a figyelmet. Kezdetben rövid játék idejű társasjátékokat és tevékenységeket válaszunk, majd fokozatosan növeljük az időtartamot” – tanácsolja a szakember és hozzáteszi, hogy szinte minden játék kiválóan alkalmas arra, hogy otthoni körülmények között foglalkozzunk a figyelemmel.
„Kisebb korban a könyvek nézegetése, fejből mesélés, valamint a festés, rajzolás, mind-mind fejlesztik a figyelmi képességeket. A gyermekek figyelmére rossz hatással van a háttérzaj – például a folyamatosan bekapcsolt televízió -, ezért igyekezzünk csendes környezetet biztosítani számukra. Manapság a gyerekeket elhalmozzuk rengeteg játékkal, ami szintén nem tesz jót a figyelem fejlődésének. Több kutatás is bizonyítja, hogy kevés játék esetén a gyerekek elmélyültebben és hosszabb ideig játszanak egy-egy játékkal és így a kreativitásuk is fejlődik.” Érdemes tehát egyszerre csak néhány játékot felkínálni.
Ha szülőként felmerül bennünk, hogy gyermekünk figyelme eltér a kortársaiétól, akkor minden esetben érdemes gyógypedagógushoz fordulni!
Kapcsolódó cikkek
