Gyerek

A gyerekek negyede mentális problémákkal küzd

A világon nagyjából mindenhol, így nálunk is a gyerekek 20-25 százaléka küzd valamilyen mentális problémával. A kormány hat milliárdos fejlesztést jelentett be a gyerekpszichiátria területén, ami jelenleg képtelen ellátni az igényeket.
2018. Október 24.
A gyerekek negyede mentális problémákkal küzd

A hvg.hu készített interjút Pászthy Bea gyerekpszichiáter, egyetemi docenssel, ebből szemlézünk. Pászthy Bea elmondta, hogy tizenhat éves kor alatt a mentális betegségek csoportja teszi ki a második leggyakoribb krónikus betegséget.

Az interjúban Pászthy Bea elmondta, hogy a pszichiátriai betegségek továbbra is stigmát jelentenek. A szülők gyakran félve, szégyenkezve, bűntudattal viszik el a gyermekieket a gyermekpszichiátriára. A leggyakoribb mentális problémák a depresszió, a szorongás, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, a tanulási képességzavarok, az autizmus, az evészavarok és a magatartászavar.

Nagyon hatékony a pszichoterápia alkalmazása mellet a családterápia, kognitív viselkedésterápia is, ha szükséges, akkor gyógyszeres kezelést is alkalmaznak.

Autizmusra és figyelemhiányos hiperaktivitás zavarra vonatkozóan már van érvényes protokoll néhány éve, ami azt jelenti, hogy az országban mindenhol ugyanazon elvek mentén fog zajlani a gyógyítás, és ez segíti majd a gyermekeket abban, hogy egyenlő eséllyel jussanak ugyanahhoz a modern, evidencián alapuló terápiás eljáráshoz bárhol az országban – mondta a gyermekpszichiáter.

A jelzőrendszerről Pászthy elmondta, hogy bár az iskola adhat jelzést a szülőnek, de jogilag csak akkor foglalkozhatnak egy gyerekkel, ha a szülő viszi el a pszichiátriára. Hogy a pedagógusok mennyire ismerik, értik a gyermekpszichiátriai kórképeket, arra a szakember azt válaszolta, hogy nem igazán értik, pedig sok mentális zavarral küszködő gyerekkel találkoznak napi szinten. Jó példa erre, amikor egy hiperaktív gyereket rossznak bélyegeznek. De sok jó példát is tudna mondani, amikor éppen a pedagógus az, aki felfedezi, hogy a gyermeknek például hangulatzavara van.

A kormány tervei szerint hat milliárd forintos fejlesztés várható a gyermekpszichiátria területén, ahol jelenleg 139 aktív ágy van, azaz ennyi gyerek vagy fiatalkorú fekvőbeteg hely van. A 6 milliárdos fejlesztés keretében aktív gyermekpszichiátriai fekvőbeteg osztályokat alakítanának ki Győrben, Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon. Pécsett és Szegeden a meglévő fekvőbeteg-ellátás korszerűsítése és kapacitás-bővítése történik meg. A zavart, drogfogyasztó, agresszív vagy sajátos ellátást igénylőknek emelt biztonságú gyermekpszichiátriai ágyakat hoznak létre Győrtől, Nyíregyházán át Pécsig.

Sok szám kering arról, hogy pontosan hány orvos dolgozik a területen. Pászthy Bea egy tavalyi ÁEEK-s felmérésre hivatkozta a hvg.hu-nak azt mondta, hogy 92 orvos dolgozik a területen, vannak, akik részmunkaidőben, az átlagéletkor 55 év. “Évekkel ezelőtt abban reménykedtünk, hogy több gyerekpszichiáter lesz, de nem annyira vonzó szakma a fiatalok számára. Nagyon nehéz és nem igen látványos szakma. Nehéz végig küzdeni, végig kísérni a gyógyulási folyamatot, nehéz megmondani, hogy egy gyerek mikor gyógyult. Illetve ha gyógyulás-közelben van, és visszakerül egy nehézségekkel küszködő családba, akkor mi lesz vele. Ugyanakkor meg nagyszerű dolog segíteni a bajban lévő gyermeken, tudni azt, hogy ha gyermekkorban megállítunk kedvezőtlen folyamatokat, akkor megnyerünk egy életet” – fogalmazott.

Pászthy azt is elmondta, hogy beindult a képzés is a területen, így nem kell arra számítani, hogy súlyos szakember hiány lesz a hat milliárdos fejlesztés után üresen állnak majd a kórházak. Fontos lenne meghonosítani az olyan programokat, mint a PPP, Positive Parenting Program (Pozitív Szülői Nevelés Program). Ez egy olyan prevenciós program, ami a leendő gyermek szüleit segíti már a várandósság alatt: a saját egészséges testi és lelki egészségük megőrzésével kapcsolatban, tudatosan készülnek a gyermek megszületésére és nevelésére. A szülés után is folytatódik a tréning, mint család kapnak folyamatos segítséget. “Ott, ahol a munkanélküliség, a zárt közösségek, a szülő alkoholizmusa, a rossz lakhatási körülmények miatti betegségek, a megküzdési stratégiáinak hiánya, az egészségtelen táplálkozás aránya nagyon magas, s nem alakultak ki vagy eltorzulnak a gyereknevelési elvek, nagyon hatékonyan tudnak segíteni az előbb említett prevenciós programok.”

A gyerekek lelki egészsége elsődleges társadalmi kérdés: a befektetett források sokszorosan térülnek meg akkor, amikor egészséges, önálló, együttműködő, kreatív felnőttek lesznek. Segíteni kell a szülőket már a várandósság alatt is abban, hogy mitől, hogyan lehetnek jó szülők, a gyermekeik testileg és lelkileg is egészségesek legyenek. Akik ma gyerekek, 20-30 év múlva amikor felnőnek, ők adják a felnőtt társadalmat, a népesség csökkenésével iszonyú nagy teher lesz rajtuk, hiszen nekik kell majd eltartaniuk az idősebb generációt. Jelenleg a 16 évesnél fiatalabbak második leggyakoribb krónikus betegsége a mentális betegségek csoportja. Befektetni a mentális egészségbe, a legfontosabb befektetés: a gyermekegészségügybe, az oktatásba, a gyermek, azaz a társadalom jövőjébe fektetünk be.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: HVG.hu