Az amerikai Duke Egyetemen dolgozó Wouter Wolf vezetésével készült a tanulmány, amely 4-11 éves gyerekeket vizsgált. A kutatók úgy találták, hogy a kedvelési szakadék 5 éves kor körül jelentkezik, majd az életkor előrehaladtával egyre szélesebb lesz. A megállapításoknak elméleti és gyakorlati vonatkozásai is vannak: a szülők és a tanárok megnyugtathatják a gyerekeket azzal kapcsolatban, hogy a megítélésük arról, hogy kortársaik mit gondolnak róluk, valószínűleg túlságosan negatív, ami különösen azoknak segíthet, akik aggódnak az osztálytársaikkal fenntartott kapcsolatuk miatt – írja a Research Digest.
Wolf és kollégái egy helyi múzeumból és rendezvényekről toboroztak olyan gyermek párosokat, akik nem ismerték egymást. A gyerekek először öt percet töltöttek együtt, amikor tornyot építettek, majd minden gyereknek értékelnie kellett a másik gyerekkel kapcsolatos érzéseit – mennyire volt nekik szimpatikus a másik gyerek, szeretnének-e vele újra játszani, és szeretnék-e, hogy a barátjuk legyen – egy hétfokú skálán (a síró arctól a boldog arcig), és azt is jelölniük kellett, szerintük milyen értékelést adott róluk a másik gyerek. A különbség aközött, mit gondoltak a gyerekek, hogy értékelte őket a másik gyermek, és hogy valójában milyen értékelést kaptak, adta a kedvelési szakadék pontszámát.
- Kapcsolódó: Így fejleszd a gyerek önbizalmát
Összesen 261 gyerek adatait vizsgálták. A gyerekek neme nem változtatott az eredményen, de az életkoruk igen: ötéves kor körül jelent meg a kedvelési szakadék, és az életkor növekedésével ez egyre szélsőségesebb eredményt mutatott.
A legfiatalabb és az idősebb gyermekek esetében a különbség okai eltérőek voltak. A különbségek első megjelenésének hátterében a párok pozitívabb értékelése állt – az ötévesek jobban kedvelték a másik gyerekeket, mint a négyévesek. Ennek a kutatók szerint az lehet az oka, hogy az ötéveseknél kisebb lehetett az idegenekkel szembeni szorongás, ami élvezetesebbé teheti a társas interakciót.
Ötéves kor után a nagyobb szakadékot más okozhatta: ahogy a gyerekek idősebbek lettek, egyre kevésbé értékelték pozitívan, hogy érezhettek velük kapcsolatban a többiek. Ahogy a kutatócsapat írja: “Ez azt feltételezi, hogy a négy-öt éves kor között megjelenő kedvelési szakadék későbbi változását elsősorban a fokozott szociális aggodalom vezérli azzal kapcsolatban, mások hogyan értékelnek.”
Ez összevethető más olyan kutatással is, amely szerint a gyerekek hatéves koruk körül egy komplexebb elméletet dolgoznak ki, amikor jobban kezdenek aggódni a másokra gyakorolt benyomásuk miatt. Elkezdhetik például felismerni, hogy egy másik gyerek azért is lehet barátságos, mert inkább barátságosnak és kedvesnek akar tűnni, nem pedig azért, mert valóban élvezi a társaságukat. Ahogy az életkorral növekedett a különbség, az azt feltételezi, hogy legalább 11 éves korukig a gyerekek még kevésbé biztosak abban, hogy a másik gyerek viselkedése mit is jelez valójában.
Az egyes gyerekek közti különbségek is befolyásolhatják a szakadék mértékét. A csapat megjegyzi, hogy: “Nem valószínűtlen, hogy bizonyos esetekben a félénkség, a szociális szorongás, vagy a bizonytalan kötődés a megnyilvánulása vagy a következménye lehet annak a viszonylag nagy eltérésnek, hogy a gyerekek mennyire kedvelnek másokat, és mit gondolnak arról, mennyire kedvelik őket mások általánosságban.”
Forrás: digest.bps.org.uk