A Münchausen by proxy szindróma
Janecskó Kata cikke az Indexen a Münchausen by proxy-ról szól, ez egy meglehetősen bizarr, egyszerre pszichiátriai szindróma és gyermekbántalmazási forma. Olyan szülőkről- elsősorban anyákról – van szó, akik elhitetik a környezetükkel, hogy emberfeletti gondoskodással ápolják nagyon beteg gyereküket, esetleg még híressé is válnak a hősies küzdelmük miatt. Miközben a gyereküket ők tették beteggé.
Magyarországon is van már dokumentált eset, de sokszor nehéz bizonyítani, bár a felismerés nem lehetetlen, csak jól kell ismerni a jeleket. Ilyen jel lehet, ha a gyermek kórházi tartózkodása során mindig látványosan rosszabbul lesz, amikor az anyja meglátogatja.
Az Index cikke több nemzetközi példát is bemutat. Egy 23 éves arizonai anya, Blanca Montano mindkét kisgyerekének a szervezetében E. coli baktériumot mutattak ki, ami a húgyutakon végighaladva veseelégtelenséget és halálos vérmérgezést is okozhat. Az idősebbik gyerek, a kisfiú meggyógyult, de a 7 hónapos kislány betegsége gyanúsan makacsnak bizonyult, egymás után kapta el a fertőzéseket. Egy hónapig volt kórházban, az orvosok ezalatt 9 ritka és szokatlan fertőzéssel kezelték, az intenzív osztályt is megjárta. Amikor végül gyanút fogtak a kórházban, kamerát szereltek a baba kórtermébe. Így vették észre, hogy az anya megfertőzte a kislány infúzióját azzal, hogy a csövet a saját szájába dugta. Később kiderült, hogy az E.coli fertőzést ürülékkel idézte elő. 2011-ben 13 év börtönre ítélték Montanót.
A Münchausen by proxys szülők módszerei változatosak: jobb esetben csak leleteket hamisítanak, a labormintákkal ügyeskednek, rosszabb esetben tényleg beteggé teszik a gyereket például mérgezéssel, fojtogatással, szándékos fertőzéssel- írja az Index.
Van, aki vért vagy mondjuk cukrot kever a gyerek vizeletmintájába, túlmelegíti a lázmérőt, más gyógyszerrel vált ki hányást, hasmenést, vagy éppen nem ad enni.
De miért tenne ilyet egy anya a gyermekével? A Münchausen by proxy kulcsa Dr. Pászthy Bea gyermekorvos, gyermekpszichiáter, a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi docense szerint: a szülő, aki súlyos pszichés zavarokkal küzd, szenvedélyesen sóvárog a szeretet, a figyelem, az elismerés iránt, és ezt a beteg gyereket odaadóan ápoló anya szerepében, a hősies helytállásért cserébe reméli megkapni a külvilágtól, az egészségügyi dolgozóktól.
Az ilyen anyák szinte mindig szociálisan izoláltak, gyakran egyedül élnek, de ha mégsem, érzelmileg mégis maguk vannak. A saját egzisztenciális jelentéktelenségük, illetve ennek a megszüntetése iránti vágy mozgatja őket.
Dr. Pászthy Bea szerint a Münchausen by proxy szindrómás szülőket még a megcáfolhatatlan bizonyítékokkal való szembesítés sem képes rábírni a beismerésre. Betegségtudatuk nincs, a gyógyulás esélye nagyon rossz. Évekig tartó, komoly terápiára lenne hozzá szükség. Az ügyek ehelyett jó esetben azzal végződnek, hogy a gyereket kiemelik a családból.
Magyarországon is gyermekbántalmazásnak számít a Münchausen by proxy. A fizikai bántalmazás egyik formája, és sosem “csak” ennyiből áll: érzelmi bántalmazás és érzelmi elhanyagolás is jelen van. Az esetek több mint felében az anya is bántalmazott volt.
Az ilyen bántalmazóknak nem az a fontos, hogy a gyereknek rossz legyen, hanem az, hogy orvostól-orvosig lehessen vinni őket. Vakok a gyerek fájdalmára a pszichiáter szerint, az empátiájuk kiiktatódik.
A gyerek szenvedésének nagyobb részét nem közvetlenül az anya okozza, hanem a szükségtelen orvosi beavatkozások, fájdalmas kezelések, műtétek, amiket kiharcol neki, amiken végighajszolja. A nemzetközi becslések szerint az áldozatok 20-40 százaléka meghal, de a túlélők túlnyomó többsége is maradandó pszichés és testi károsodást szenved, mondta az Indexnek a gyermekpszichiáter.
A pszichiáter szerint sok apró jel van, amire figyelve fel lehet fedezni a Münchausen by proxyt, ilyenek lehetnek ha:
– a gyerek betegsége rendkívül ritka, jelen orvosi tudásunkkal megmagyarázhatatlan,
– a tünetek bizarrul színesek, változatosak, több szervrendszert is érintenek (lehet például apnoe, görcsrohamok, vérzések, fulladás, hasmenés, hányás, visszatérő fertőzések, láz),
– orvosi beavatkozás ellenére ismétlődnek,
– a leletek ellentmondásosak, ellentmondanak egymásnak és a gyerek állapotának is,
– a tünetek az anya jelenlétéhez kapcsolódnak,
– a családban többféle megmagyarázhatatlan betegséggel küszködnek.
A Münchausen by proxy felismerése nemcsak az orvosokon, nővéreken múlik, sokat tehet a környezet is, a tágabb család, a szomszédok, a barátok, ha figyelnek ezekre a gyanújelekre, amelyeket Dr. Pászthy Bea felsorolt:
– a gyereket az anya nem engedi kortárs közösségbe, otthon van bezárva,
– a család zárt, távol tartja az idegeneket (ez általában igaz mindenféle gyermekbántalmazásnál),
– a gyerek sokat beteg,
– orvostól orvosig viszik őt, de nem úgy, mint ahogy minden aggódó szülőnél természetes, hanem bizarr módon, segítséget kérnek az orvostól, de mintha menekülnének is a diagnózistól,
– a gyerek sápadt, elmarad a fejlődésben,
– fél az idegenektől, nem mer se önmagáról, se a szüleiről beszélni.
Az Index cikkében bemutat egy magyarországi példát is a Münchausen by proxy-ra: Pászthy Beáék osztályára, a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika gyermek-, és ifjúságpszichiátriai osztályára 2008 januárjában hoztak be a mentők egy vidéki kórházból egy 9 éves kislányt anorexia gyanújával. Mint kiderült a kislánynak 40 kórházi zárójelentés, 270 ambuláns lapja volt. A doktornő kezdettől gyanakodott. A kislány szempontjából jól végződő történet és még számos nemzetközi eset is olvasható az Index riportjában.
Kapcsolódó cikkeink:
– A gyermekbántalmazás nem játék!
Forrás: Index.hu/babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
