A PSZ online kérdőívben kérdezte a tanárokat, egészen pontosan 1269 pedagógus válaszolt a kutatás kérdéseire Galgóczi Eszternek és Fényes Csongornak.
Többek között arra vártak választ, hogy a tanárok mennyire tartják hatékonynak a járványügyi intézkedéseket, hogyan tudják ezeket megvalósítani a gyakorlatban, mi a tapasztalatuk a távoktatással, és milyen a mentális állapotuk a járvány idején – írja a Telex.
“Az oktatásban dolgozók a normál heti 40 órás munkaidő helyett átlagosan 55 óra felett teljesítenek hetente. Amikor erre rárakódik az, hogy a járványban megbetegedett kollégák kiesett munkáját is be kell pótolni, az szinte vállalhatatlan” – mondta sajtótájékoztatón Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke.
A szakszervezet szerint a még tavaly tavasszal kért egyszeri, 100 ezer forintos kompenzációból sem lett semmi, arról sincs hírük, hogy a kormány az oltási sorrendben előbbre sorolná a pedagógusokat a kérésük szerint. Utóbbi azért is lenne fontos Szabó szerint, mert a pedagógusok egészsége kihat minden magyar családra egyaránt: “Ha a pedagógusok magukra maradnak, akkor lassan nem lesz, aki tanítsa a gyermekeinket.”
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint az egészségügyi és a szociális dolgozók után a pedagógusok vannak kitéve a legnagyobb fertőzésveszélynek. A megkérdezett pedagógusok 19 százaléka számolt be arról, hogy igazoltan elkapta a koronavírust a második hullámban.
A kutatók feltettek egy szabadon megválaszolható kérdést is, miszerint akik elkapták a fertőzést, azok közül hányan kapták meg a teljes, 100 százalékos munkabérüket a betegség idején. Erre a megkérdezett 1269 pedagógus közül 195-en válaszoltak, közülük pedig mindössze csak 18,6 százalék válaszolt úgy, hogy megkapták a teljes munkabért a betegségük idején. Ezek közül volt, aki csak szakszervezeti segítséggel kapta meg a 100 százalékos bért, másnak pedig a betegsége alatt is online kellett oktatnia, hogy megkapja a teljes munkabérét.
A tanárok a PSZ szerint felháborítónak tartották, hogy leállt a kontaktkutatás, a szülők pedig több esetben is visszaengedték a fertőzött gyerekeiket az iskolákba.
A megkérdezett tanárok egy 5-ös skálán átlagosan 2,58-as osztályzatot adtak a járványkezelésre, országosan pedig leginkább a fővárosi pedagógusok elégedetlenek a mostani helyzettel.
A felmérésből az is kiderült, hogy a 30 alatti pedagógusok több mint 80 százaléka maradéktalanul el tudta végezni a munkáját a távoktatás alatt, a 60 évnél idősebb pedagógusok közel kétharmadának csak éppen elégséges kompetenciái vannak ahhoz, hogy a digitális oktatás ne okozzon gondot. A tanárok 7 százaléka úgy érzi, nem tudta ellátni a munkáját a digitális tanrendben.
A pedagógusok 27 százaléka használna több digitális eszközt a járvány lecsengése után is, 48 százalék nagyjából ugyanúgy tanítana, mint a járvány előtt, a megkérdezettek negyede viszont még kevésbé szeretne bármilyen online platformot alkalmazni, ha visszatérnek az iskolákba.
A pedagógusok mentális állapotára is rákérdezett a kérdőív: azok az oktatók, akik mind a tavaly tavaszi, mind az idei őszi félévben digitális távoktatásban vettek részt, 49 százalékban kimerültnek, 22-22 százalékban pedig fásultnak és meggyötörtnek érzik magukat. A tanárok másik fele, 48 százaléka továbbra is frissnek érzi magát.
Forrás: Telex.hu
Kapcsolódó cikkek
