A betegség sokakat érint, főként az allergiások számának növekedésével, de jól kezelhető és korszerű terápiák állnak ma már az érintettek rendelkezésére.
“Gyerekkorom óta csak úgy indulok el otthonról, ha a táskában benne van a rohamoldó spray is” – mondja Niki, aki pici kora óta él asztmával. 3 éves korában, a allergiájával együtt jelent meg a betegség. Mivel allergiáját gyógyszeresen kezelik, így az asztam csak nagyon ritkán jelentkezik nála, az említett rohamoldóra sincs többnyire szüksége, de biztonsági okokból mindig magánál tartja.
Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti. Ez okozza a nehézlégzést, az oxigénhiányos állapotot. Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek, sokszor hétköznapi ingerekre is gyulladással reagálnak, aminek következménye a fulladásos állapot. Rohamot okozhat virágpor, házipor, állatszőr, de akár a hideg levegő és nem meglepő módon a stressz is.
Az asztma jellemző tünetei, a nehézlégzés, a szorító, nyomó érzés a mellkasban, gyakori köhögés, fulladás. Mivel az egészséget és életminőséget komolyan befolyásoló betegségről van szó, az asztmás betegeknél nagyon fontos a folyamatos kontroll és a betegség megfelelő kezelése, tünetmentes, teljes életet élhessenek. Az asztmás terápia célja az, hogy a betegnek ne legyenek tünetei, ne okozzon a betegség korlátozást, és megfelelő gyulladáscsökkentő kezelés mellett ne legyen szüksége gyors hatású, tüneti hörgőtágítóra („rohamoldó”) – írja az okosgyógyszer.hu. A szakportál kiemeli: az alapterápia a légutak gyulladásának csökkentésére irányul, ami a jól kontrollált asztmás betegeknél azt is eredményezheti, hogy a betegnek egyáltalán nincsenek tünetei. Amennyiben azonban sok tünet jelentkezik és akár hetente többször is szükséges a rohamoldó használata, az azt jelenti, hogy a betegség kezelése még nincs optimalizálva. Amennyiben a gyulladáscsökkentő szer nem jelent elégséges segítséget, akkor alkalmazni kell párhuzamosan a hörgőtágítókat is. Ma már a korábbinál korszerűbb a terápiák állnak a betegek rendelkezésére: a hatóanyagot különböző hordozható inhalátorral vihetik be a szervezetbe, olyan kis részecskék formájában, amelyek nagyrészt közvetlenül a gyulladás helyére, a hörgőkbe kerülnek.
Közel 300 millió asztmás él világszerte, becslések szerint 2025-re ez a szám akár 450 millió is lehet. Magyarországon közel 300 ezer felnőtt asztmás beteget tartanak nyilván, de a valós szám ennél valószínűleg magasabb. Nem véletlen, hogy 1998 óta világnapja is van a betegségnek, május 6-án. A cél az, hogy felhívják a figyelmet a betegségre, szükségszerű kezelésére, s arra, hogy megfelelő terápiával teljes, biztonságos életet élhetnek a betegek.
A betegséggel együtt élők számára a korszerű gyógyszerek mellett az egyik legfontosabb dolog az orvossal tartott folyamatos kapcsolat, rendszeres kontroll, hogy az állapotuknak megfelelő ellátásban részesüljenek. Az asztma változékony intenzitású, egyénenként is változik a tünetek gyakorisága, erőssége – így mindenkinél egyénileg kell meghozni a szükséges orvosi döntéseket. Különösen fontos, hogy az asztmával élő kisgyermekek minél előbb orvosi kezelést kapjanak, hogy egészséges fejlődésüket, mindennapjaikat ne befolyásolja, ne nehezítse meg a betegség.
Kapcsolódó cikkek
