A WHO kijelentette, hogy a kiégés egyáltalán nem csak egy felkapott kifejezés, hanem egy rossz egészségi állapot, melyet így ír le: “szindróma, amely a krónikus munkahelyi stressz nem megfelelő kezeléséből fakad.”
Ez az új meghatározás megjelenik a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (International Classification of Diseases) kézikönyvben és ezáltal igazolja a probléma létezését. A szindróma – felmérések alapján – az amerikai munkavállalók 40%-át érinti és komoly következményekkel jár nem csak a kiégéstől szenvedők, de azok közvetlen közelében élők körében is.
A WHO szerint a kiégés az alábbi tünetekben mutatkozhat meg:
1, Kimerültség, energiahiány
2, Megnövekedett mentális eltávolodás a munkavégzéstől, negatív sőt cinikus érzelmek a munkakört, munkahelyet illetően
3, Csökkenő hatékonyság a munkában
A magánélet és a munka egyensúlyának felborulása, a kiszámíthatatlan beosztások, ellenséges munkakörnyezet valamint a munkahelyi előrejutás lehetetlensége, mind hozzájárulhatnak a kiégés állapotának beállásához és ezek bizony olyan tényezők, amik az édesanyákat is érintik.
A dolgozó anyák rengeteg időt töltenek azzal, hogy megpróbálják egyensúlyban tartani a munkájukkal és a családjukkal töltött időt, egy olyan kultúrában, ahol nem ritka, hogy akár heti 50 munkaórát is elvárnak az embertől (ugyanakkor az is elvárás, hogy az anyák több időt töltsenek gyermekeik nevelésével, ahogy azt a korábbi generációk tették). A szexuális zaklatás, az anyák ellen irányuló negatív megkülönböztetés és az úgynevezett “anyasági büntetés” mind-mind erőteljes stresszfaktorok számos édesanya számára.
Kiégünk, és nem csak a munkában
A WHO hangsúlyozza, hogy a kiégés definíciója “kifejezetten a munkahelyi környezetben fellépő jelenséget takarja, és nem alkalmazható az élet más területeire” de mind tudjuk, hogy azok a szülők, akik úgymond fizetetlen munkát végeznek teljes munkaidejükben, ugyanúgy fogékonyak lehetnek a kimerülésre, a szülői kiégésre.
Egy 2017-es tanulmány, amely a Frontiers in Psychology folyóiratban jelent meg kimutatta, hogy a szülők közel 13%-a szenved a kiégés szindrómájától. Ahogy a munkahelyi kiégés, úgy a szülői kiégés is kimerültséggel, kiábrándultsággal jár és nem csak ránk, hanem a környezetünkben élőkre is negatívan hathat.
Hogyan kerülhetik el a kiégést az édesanyák?
Habár az önmagunkra fordított idő nagyon fontos, a kiégés problémáját ez önmagában nem tudja megoldani. Az olyan programok, mint a habfürdőzés, vagy a manikűrös meglátogatása csupán ideig-óráig segít az anyának jobban éreznie magát, de közel sem szünteti meg azt a belső fortyogást, amely bármelyik pillanatban robbanhat. Az anya energiája hamarabb elillan, mint hogy azt újratölthesse. A mentális, fizikai és pénzügyi forrásai kimerültek.
Egy kiégéstől szenvedő anyának nem énidőre van szüksége, hanem törődésre és támogatásra
A szülői kiégés nem azonos a szülés utáni depresszióval, ahogy a munkahelyi kiégés sem egyenlő a depresszióval vagy azzal, hogy az ember egyszerűen nem szereti a munkáját. A kiégés nem csupán amolyan hangulatingadozás, sokkal inkább egy reakció a túlterheltségre és arra, hogy az egyén úgy érzi a társadalom támogatása nélkül maradt.
A Motherly weboldal 2019-es State of Motherhood (azaz Az anyaság helyzete) felmérésében azt találta, hogy az anyák közel 85%-a nem érzi a társadalom támogatását és megértését. Ez jelentős növekedés a tavalyi 74%-hoz képest. A helyzet jelenleg nem kedvez az anyáknak. És valóban, az amerikai anyák valószínűleg a legstresszesebbek a nyugati világban.
Ha megakarjuk akadályozni az anyák kiégését mind otthon, mind a munkahelyeken, akkor el kell kezdenünk őszintén beszélni a stresszről, amivel nap, mint nap szembesülünk.
Hiába írunk 2019-et, a kutatás kimutatta, hogy ha a házimunkáról van szó az édesanyák 61%-a szinte teljesen egyedül (minimális segítséggel a partnertől) cipeli ezt a terhet. A kutatás arra is rávilágított, hogy bár az édesapák szeretnének többet tenni, mégis úgy érzik képtelenek. Ennek oka többek közt a munkahelyi nyomás is, ami úgymond megbünteti őket, ha szülői szabadságot vennének ki és hasonlók. Ez azt jelenti, hogy habár az apukák boldogabbak otthon, mint az anyukák, de ők sem érzik magukat túl magabiztosnak, ha a gyereknevelésről van szó.
Beszélnünk kell arról, hogy a munkáltatói kultúra sérti az apákat és ezáltal az édesanyákat is. Ha az édesapák jobban ki tudják venni a részüket az otthoni tevékenységekből, azzal enyhíteni tudják az anyák leterheltségét és mindenki jól jár. És azzal is mindenki jól járna, ha családbarátabb munkahelyek várnák az édesanyákat.
A Motherly kutatása rávilágított, hogy az anyák 21%-a fizetett szülési szabadságot és helyszíni gyermekfelügyeletet szeretne, valamint rugalmas munkaidőt és távmunka lehetőségeket. Úgy gondolják, hogy ezek a dolgok jelentősen javítanának az életminőségükön és igazuk is van.
Kutatások feltételezik, hogy a fizetett szabadság, a rövidebb munkanapok és a rugalmas munkabeosztás nem csak az édesanyáknak de általánosságban a munkavállalóknak is előnyösebb lenne, és ezek eredményeképpen egészségesebb és hatékonyabb munkaerő állna a cégek rendelkezésére.
Ha te épp olyan helyen dolgozol, ahol a túlórák és az éjféli emailek a megszokottak, akkor ez bizonyára nem jelent számodra sok vigaszt, de fontos tudnod, hogy van segítség. Vegyél ki betegszabadságot és keress fel egy szakembert (orvost vagy pszichológust) mielőtt elhamarkodott döntést hoznál. Fontold meg azt is, hogy esetleg beszélgess a problémádról a feletteseddel vagy a HR megbízottal. Az Egészségügyi Világszervezet is elismeri a kiégést, mint a kezeletlen munkahelyi stressz eredményét, a munkaadóknak is érdeke, hogy lépéseket tegyenek ennek elkerülése érdekében.
(via)
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
