Az óvodai beiratkozás szabályai
Hány éves kortól mehet a gyerek óvodába?
Minden gyermeknek, aki az év augusztus 31-ig betölti a harmadik életévét, óvodába kell járnia. A 2011. évi CXC. Nkt. rendelkezései értelmében a gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig a harmadik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától, vagyis szeptember 1-től kezdődően napi négy órát óvodai nevelésben köteles részt venni.
Az óvodai időszak alapértelmezetten a kicsik hatodik életévéig, vagyis a tankötelezettség eléréséig tart. Arra is van lehetőség, hogy hároméves kor előtt óvodába járassuk a gyereket, de csak akkor, ha a beiratkozástól számított fél éven belül betölti a hármat, illetve ha az óvoda rendelkezik elegendő férőhellyel.
Az ágazati törvény 8. § (1) bekezdése alapján az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Ebből adódóan bizonyos feltételek esetén már két és fél éves kortól járhat a gyermek óvodába.
Kötelező-e az óvoda?
Egy választott óvodába mindenképpen be kell iratkozni, még akkor is, ha nem akarjuk, hogy a gyerek oda járjon. A beiratkozás tehát kötelező, az óvodába járás alól azonban a 4. életév betöltéséig felmentés kérhető. 2020. január 1-jétől változik a felmentést engedélyező hatóság, melynek értelmében a jegyző és a fenntartó erre vonatkozó hatásköre megszűnik, a felmentés engedélyezése a végrehajtási rendelet által kijelölt állami szervhez kerül át. A jegyző – 2020. január 1-jétől azonban már egy a kormány által kijelölt szerv – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.Szigorodnak a felmentési kérelem benyújtásának szabályai is.
A szülő a kérelmét csak a tárgyév május 25-éig nyújthatja be, de a felmentés csak annak az évnek az augusztus 31. napjáig szólhat, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti.
A felmentést engedélyező szerv felmentheti a gyermeket az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.
Az óvodakötelezettség teljesíthető önkormányzati vagy állami fenntartású vagy egyházi fenntartású óvodákban, vagy magánóvodákban, munkahelyi óvodákban.
Mik az óvodaérettség feltételei?
Az egyetlen “kimondott” feltétel a nappali szobatisztaság, ugyanis míg a bölcsiben még pelenkáznak a gondozók, az óvó néniktől, dadáktól ez már nem elvárható (hiszen a feltételek sincsenek meg pl. pelenkázó, nagy létszám).
Ezen kívül azonban akad néhány kritérium, aminek jobb, ha megfelel a gyermekünk, ellenkező esetben sok nehézség vár rá.
Ezeket gondold végig:
– Elvan-e a gyerek nélküled? Képes-e eltávolodni a családtól egy kis időre?
– Képes-e kapcsolatot teremteni gyerekekkel, felnőttekkel?
– Érthetően beszél? Ki tudja-e fejezni a szükségleteit?
– Vannak-e önállósodási törekvései? (Ha nem is tud egyedül felöltözni, cipőt felvenni, de az igény, a próbálkozás megvan-e benne?)
– Egyedül eszik, iszik-e pohárból?
– Igényli-e a gyerektársaságot? Kedvvel próbálkozik becsatlakozni más gyerekek közé?
Melyik óvodát válasszuk?
Ma már sokféle óvoda létezik, sokféle szemlélettel és elvárással. Mi pedig a törvény értelmében abszolút szabadon választhatjuk meg, hogy hova szeretnénk járatni a gyermekünket. “A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát. [Nkt. 72. § (2)]”
Amennyiben állami ovit szeretnénk választani, úgy a lakhelyünkhöz tartozó óvodákba jelentkezhetünk. Ez azt jelenti, hogy a lakhelyünk és a tartózkodási helyünk is abban a körzetben kell, legyen legalább három hónapja, amelyben az óvoda van. Ezt minden esetben ellenőrzik is. Ha kétség merülne fel, akkor pedig védőnői nyilatkozatot kell majd beszerezni. Az egyházi és magánóvodák esetén nincs ilyen kritérium, ellenben ezek általában költségtérítésesek.
Mikor és hogyan zajlik az óvodai beíratás?
A beiratkozás minden évben, ugyanabban az időszakban zajlik le az összes óvodában. Ez azt jelenti, hogy április 20 és május 20-a között meg kell történnie a beíratásnak. A pontos dátumot mindig az adott intézmény közli a szülőkkel. Az ezzel kapcsolatos információkat az intézményeknek a beíratás időpontját megelőzően 30 nappal korábban közzé kell tenniük a honlapjukon (vagy ennek hiányában a helyben szokásos módon).
A gyermekek óvodában való felvétele történhet átvétellel, vagy óvodai jelentkezés útján is. Az óvodai időszak teljes ideje alatt kérelmezhetjük a gyermekünk óvodába való felvételét, vagy át is írathatjuk egy másik óvodába.
Milyen dokumentumokra van szükség az óvodai beiratkozáshoz?
Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosító igazolványt és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Kell még vinni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a gyermek TAJ-kártyáját, oltási kiskönyvét, s a szülő személyi igazolványát is. És természetesen szükség van az óvodától kapott kitöltött jelentkezési lapra.
Fel fogják-e venni a gyermekemet az oviba?
“Az óvoda köteles felvenni minden körzetében lakó gyermeket, aki augusztus 31-ig betölti a 3. életévét.” Tehát a körzeti oviba mindenképpen be kell jutnia a gyereknek (helyhiány esetén lehetnek problémák). Ha pedig szerencsénk van, akkor a kerületünkben máshova is felvehetik, ez azonban a szabad helyek függvénye.
A döntésről értesíteni fogják a szülőt. “A szülőt hivatalos, határozati formában is értesíti az óvoda arról, hogy a gyermek felvételt nyert-e az óvodába. A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül, a szülő felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába.” Továbbá ki szokták rakni az óvodában a felvételt nyert gyerekek névsorát.
Abba azonban, hogy melyik csoportba osztják be a gyermekünket, nem sok beleszólásunk van. Habár meghallgatják a kívánságainkat, de a végső döntést az óvodavezető hozza meg.
Az is fontos tudnivaló, hogy a maximális csoportlétszám törvényileg szabályozott: 25 fő. Végszükség esetén (mert körzetes gyerek jön, akit kötelező elhelyezni) 20 százalékkal (30 főre) növelhető ez a létszám limit, ha 2 csoport van az oviban. Ha 2 csoportnál több van, akkor 33-ra növelhető (ez plusz 10 százalékot jelent). A bővítést támogatnia kell az óvodaszéknek és a szülői közösségnek.
Kapcsolódó cikkeink óvoda témában:
Kapcsolódó cikkek
