Ha az igénybe vehető családi adókedvezmény-keret nagyobb, mint amennyi a személyi jövedelemadónk, akkor az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék is hozzácsapható ahhoz az összeghez, amire érvényesíthető a kedvezmény. A kedvezmény azoknak jár, akiknek bejelentett munkahelye van, így aki KATA-s, GYES-en, vagy GYED-en van, nem veheti igénybe.
Így változik a családi adókedvezmény 2019-ben
A tavalyi évhez hasonlóan 2019-ben is a két eltartott gyermek esetén érvényesíthető kedvezmény havi összege növekszik majd, míg 1, illetve 3 (és minden további) gyermek esetében maradnak az eddigi igénybe vehető összegek.
A családi kedvezmény összege 2019-ben:
- 1 gyerek esetén 66 670 forint a kedvezménykeret, ebből 1 gyerek esetén havonta 10 000 forintot kapsz kézhez,
- 2 gyerek esetén 133 330 forint (ez 2018-ban 116 670 forint volt) a kedvezmény gyermekenként, ez nettó 20 000 forint gyermekenként (2018-ban 17 500 forint volt), azaz havi 40 000 Ft-tal kapsz többet, mint azok, akiknek nincs két gyerekük
- 3 vagy több gyerek esetén 220 000 forint a kedvezmény, azaz 33 000 forint kedvezmény jár az adóból gyermekenként (ez nettó 99 000 Ft havonta, ha 3 gyereked van)
Bővül azok köre, akik után jár a családi kedvezmény
A családi adókedvezményt illetően 2019-ben egyéb változást is bevezettek, január 1-től ugyanis bővül azoknak a köre, akiket saját háztartásban nevelt gondozott gyermeknek minősít a jogszabály, tehát azok köre, akik után a szülő jogosult családi pótlékra, gyesre vagy családi adókedvezményre. A jövőben azok a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékkal élő gyermekek is ide sorolandók, akik átmenetileg bentlakásos intézményben élnek ahhoz, hogy tankötelezettségüknek eleget tudjanak tenni.
A családi adókedvezmény esetében ki számít kedvezményezett eltartottnak?
- Az a gyermek, aki után családi pótlékot folyósítanak,
- a legalább 91 napos magzat (az utolsó menstruáció első napjától számolandó),
- az, aki a családi pótlékra saját maga után jogosult,
- illetve a rokkantsági járadékot kapó magánszemély.
A családi adókedvezmény összege – Hogy állapítható meg?
A családi adókedvezmény a családosok jövedelmének összevont adóalapját (az összes bruttó keresetet) csökkentő kedvezmény, a gyermekek számától függően.
A jogosult családjában megvizsgálják a családi adókedvezmény megállapításakor, hány eltartott, és hány, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett gyermek él. Csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt, akire tekintettel az adófizetésre kötelezett személy családi pótlékra is jogosult – akkor is, ha a pótlékot bármely okból ténylegesen nem folyósítják -, de a mértéket befolyásolja az eltartottak száma.
Így például amennyiben egy családban van egy óvodás korú, és 2 egyetemista gyermek, akkor a család háromgyerekesnek minősül. Így nem mind a három, hanem csak egy, az óvodás korú gyermek után csökkenthető az adóalap, viszont az után az egy ovis után a háromgyermekesekre megállapított kvótaösszeggel (220 000 forinttal), amely alapján 33 000 forinttal fizet kevesebb adót a család. (Ha mindhárom gyerek még kedvezményezett eltartott lenne, például általános iskolás, akkor ugyanez az összeg 99.000 Ft-ra rúgna. Míg ha csak ő lenne egyedül, egyetemista tesók nélkül, akkor 66.670 Ft lenne a keret, ami nettóban 10.000 Ft-ot jelentene pluszban a családnak, szemben a 33 000 Ft-tal.)
Ha bizonytalan vagy abban, te mennyit kaphatsz, használd a NAV családi kedvezmény-kalkulátorát!
Hogy lehet elintézni a családi kedvezményt?
Az adófizetésre kötelezett személy adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata (adóelőleg-nyilatkozat) a feltétele a családi kedvezmény érvényesítésének: ezt általában év elején kell leadni, változás esetén azonban az év bármelyik hónapjában benyújtható. Ha valamilyen oknál fogva valamelyik hónapban, vagy akár a teljes évre nem érvényesítettétek a családi adókedvezményt, egy összegben igénybe lehet még venni a kedvezményt a következő adóbevallásnál.
A családi adókedvezményre jogosult:
- a családi pótlékra jogosult személy, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa,
- a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa, illetve a gyermek szülőjének hozzátartozója,
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Nem jogosult a családi adókedvezményre:
- a gyermekotthon vezetője a gyermek-otthonban nevelt gyermek után,
- a szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermek után,
- a javítóintézet igazgatója, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek után.
Így érvényesíthető közösen és osztható meg a családi kedvezmény
Tegyünk először különbséget a közös érvényesítés a megosztás között. A közös érvényesítésnél mindkét fél jogosult a családi kedvezményre, például egy szülőpár, akik egy háztartásban nevelik eltartott kedvezményezett gyermeküket. Ha ők közösen szeretnék igénybe venni a családi kedvezményt, akkor azt az adóelőleg-nyilatkozatban jelölni kell, ahogy azt is, hogy milyen arányban akarják érvényesíttetni. (Ez akkor lehet érdekes például, ha az egyik félnek nincs annyi szja-ja vagy járuléka, hogy ki tudja maximálisan használni a kedvezményt. Nyilván ez nem az egy gyermekes pároknál fordul elő gyakrabban, hanem azoknál, akik több gyermeket nevelnek, így értelemszerűen a kedvezménykeretük is nagyobb.)
Megosztásról akkor beszélünk, ha csak az egyik fél a jogosult a másik fél nem az. Példa: az anya férjével, gyermekei apjával “közösen érvényesíti” a családi adókedvezményt, azonban elválnak. (A közös érvényesítés a szabályozás szerint a válás napjáig működik.) Mikor egyedül marad, felveszi az egyedülállók családi pótlékát (ez egy emelt összeg), ezekre a hónapokra azonban nem kérhet megosztást. Új párkapcsolata lesz, nem kéri az emelt családi pótlékot, s a vele egy háztartásban élő élettársával, majd új házastársával “megosztja” a családi adó- és járulékkedvezményt. A megosztás az adóelőleg-nyilatkozattal nem, csak az adóbevallásnál érvényesíthető.
Meddig jár a családi adókedvezmény?
A családi pótlék, így a családi adókedvezmény is a tankötelezett kor végéig jár: amennyiben viszont a gyerek továbbra is közoktatásban tanul, 20 éves koráig, sajátos nevelési igényű gyermek esetében pedig 23 éves koráig folyósítják a családi pótlékot, így eddig érvényesíthető a kedvezmény is.
Kapcsolódó írásaink:
- Családi ellátások és támogatások: mit hol kell igényelni?
- Élettársak vagytok? Jobban jársz, ha hitelesítitek!
- Hiába a több támogatás, nem születik több gyerek
Kapcsolódó cikkek
