Gyerek

Életmentő tudás, amit csak tőled kaphat a gyerek

Felejtsd el a félelemkeltést, a rémmeséket a cukros bácsiról, helyette törekedj a bizalmas, tényszerű kommunikációra, a segítő és támogató háttér biztosítására, valamint a gyermeked testtudatának helyes felépítésére.
2019. Január 08.
Életmentő tudás, amit csak tőled kaphat a gyerek

A “Ne állj szóba idegenekkel!” parancsot mindenki ismeri, de a gyerekeknek fontos megérteniük a szabály miértjét is, és ezt nem intézhetjük el csupán azzal, hogy városi legendákkal, rémsztorikkal példálózunk nekik. Annak fényében pláne nem, hogy – ahogy azt több statisztika is bizonyítja – a szexuális zaklatásos esetek nagy részét valójában nem is ismeretlenek, hanem legtöbbször rokonok, ismerősök követik el, sőt, az elveszett gyerekek legtöbbje is elszökik, és nem elrabolják.

Nekünk szülőknek tehát a potenciális veszélyekre való felkészítéskor egy sokkal átfogóbb megközelítést kell alkalmaznunk, amely a félelemkeltés helyett inkább tájékoztatással operál, s elősegíti a gyanús viselkedési jegyek észrevételét és az arra való megfelelő reakciók berögződését. Így a gyerekek gyorsan felismerhetik a veszélyes helyzeteket és felkészült okos döntést hozhatnak ahelyett, hogy ijedtükben esetleg befolyásolhatóvá és védtelenné válnának.

“A legfontosabb, hogy a szülők tisztában legyenek azzal a ténnyel, hogy a gyermekek elleni szexuális zaklatásos esetek elkövetői 93%-ban olyan személyek, akiket a gyermek ismer; rokon, barát, tanár vagy akár edző” – magyarázza Elizabeth Jeglic pszichológia professzor.

“Amikor gyermekeinknek az ismeretlen embereket állítjuk be, mint gonoszt, veszélyforrást, akkor téves képet festünk le nekik. Sokkal fontosabb, hogy megtanítsuk számukra a beleegyezés mibenlétét és azt, hogy senki se érinthesse meg őket az engedélyük nélkül.”

A téma helyes megközelítésének módjai

  • Hangsúlyozd annak fontosságát, hogy mennyire fontos, hogy helyesen mérjék fel a szituációkat, mielőtt cselekszenek. Például, hogy akkor se szálljanak be ismeretlenek autójába, ha azok pont ránk, szülőkre, valamilyen velünk kapcsolatos vészhelyzetre stb. hivatkoznak.
  • Értesd meg velük, hogy a bűnözők ugyanúgy néznek ki, mint bármelyikünk. A kiskorúak ellen elkövetett visszaélések egy harmadát egy másik kiskorú követte el, az esetek 10%-ban pedig az elkövető nőnemű volt.
  • Tisztázd, hogy a veszélyt nem csak az ismeretlenek jelenthetik, hiszen a gyermekmolesztálási eseteket 93%-ban olyan felnőttek követik el, akik a gyermekek és gyakran a család számára is ismertek.
  • Tanítsd meg, hogy a beleegyezésük kulcsfontosságú. A gyerekeknek meg kell érteniük, hogy ők kontrollálják, ki az, aki igen, és ki az, aki nem érintheti meg őket, és bármikor kiléphetnek egy olyan szituációból, melyben rosszul vagy veszélyben érzik magukat.
  • Ne félj beszélni róla! A szexuális zaklatás témája sokak számára kerülendő, vagy akár tabu. Ahhoz, hogy megvédhessük őket, a gyerekeknek meg kell tanulniuk nemet mondani, és tudniuk kell, hogy hozzánk ilyen témában is bármikor bizalommal fordulhatnak. Félelem nélkül be kell tudniuk számolni arról, ha valami olyat tapasztalnak, ami a nem megfelelő testi érintés kategóriájába esik.
  • A megfelelő testtudat kialakulásában fontos szerepet játszik a te támogatásod is. Így ha a gyermek úgy dönt, hogy nem akarja, hogy bizonyos rokon puszit adjon neki, vagy tiltakozik egy csikizés ellen, akkor ezt mindenképpen tartsd tiszteletben. Ne erőltesd vagy dorgáld meg azért, hogy mondjuk nem öleli meg a vendégségbe érkező nagynénit, mert akkor összezavarhatod azzal kapcsolatban, hogy meddig terjed a saját testére vonatkozó kontroll.

“A felkészítés legjobb módja az, ha megtanítjuk a kicsiket, hogy bízzanak a megérzéseikben, és hogy mi a megfelelő reakció, ha számukra kellemetlen helyzetbe keverednek. Képzeljetek el együtt egy lehetséges “forgatókönyvet”; például mit tenne, ha az egyik barátjánál való vendégeskedés során valaki úgy érne hozzá, ahogy azt ő nem szeretné, esetleg valaki olyasmit mutatna neki, amitől kényelmetlenül érezné magát. Játsszátok el a szituációt és bizalommal, tabuk nélkül beszéljétek meg a lehetséges megoldásokat, teendőket” – ajánlja Jeglic professzor.A szerepjáték lehetőséget ad a gyerekeknek arra, hogy biztonságos környezetben begyakorolhassák a veszélyhelyzetek felismerését és az önvédelem szükséges lépéseit. Habár mindennapjaink során számtalan apró vitánk adódhat a kicsikkel, melyek során gond nélkül mondanak nemet például a zöldségekre vagy a fürdésre, fogmosásra, de az nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyerekek számára alapvetően nagyon ijesztő szembeszállni egy felnőttel és nemet mondani neki.De meg kell tanulniuk, hogy (nem számít, hogy ha az egy idegen az utcáról, vagy épp az osztálytársuk bátyja) ha valaki olyasmire akarja rákényszeríteni őket, amit ők nem szeretnének, a megoldás mindig ugyanaz – azonnal szabadulni a helyzetből, és jelezni a történteket egy megbízható személynek, aki lehet szülő, tanár vagy akár egy rendőr is.A támogató, nyitott és bizalmas kommunikáció a témában elengedhetetlen, így a gyerekek mindig bátran fordulhatnak hozzánk kérdéseikkel, problémáikkal és nem ütközünk falakba, elhallgatásba egy-egy esetleges incidens kapcsán.”Biztosítanunk kell gyermekeinket arról, hogy ránk mindig számíthatnak, mi ott vagyunk, segítjük, szeretjük és támogatjuk őket, történjen bármi is. Így felkészültebben reagálhatnak bármilyen szituációban, és szükség esetén hezitálás nélkül mernek majd hozzánk fordulni segítségért” – tanácsolja a pszichológia professzor.Kapcsolódó cikkeink: