Ezekre a képességekre van szüksége a gyereknek iskola előtt
Egy szavaló 4 éves nagyon cuki, egy oviskorú gyerek, aki kívülről fújja az ABC-t szintén lenyűgöző. De az igazság az, hogy ezek közül egyik képességre sem lesz szüksége az iskolában, vagy később az életben. Lehet, hogy meglepő, de a szükséges ismeretek listája igencsak rövid és a memorizálás nincs köztük.
Ennek egyik oka, hogy ugyan a gyerekek igen eltérő tudással érkeznek az iskolába, néhány éven belül mindannyian megtanulnak számolni, olvasni vagy írni – tehát felzárkóznak egymáshoz. A másik, hogy önmagában a számok, betűk vagy állatnevek memorizálása nem számít igazi tudásnak anélkül, hogy a gyerek értené az összefüggéseket, és kontextusba tudná helyezni ezeket. Csak azért, mert a kicsi tudja, hogy milyen betűkből áll az a szó, hogy Buda, még nem biztos, hogy ismeri pl. Buda történetét. Szóval egy kizárólag lexikális “tudással” rendelkező gyerek előfordulhat, hogy még le is lesz maradva a többiekhez képest, ha például nem tudja, hogy a könyveket betűk alkotják.
A felfedezés és a kontextuslátás a lényeg
“A gyerekek első öt évében igazából a felfedezés, a tapasztalati tanulás a legfontosabb”- mondja dr. Kathryn Smerling családterapeuta, általános iskolai tanár. “A lényeg, hogy a kicsik ez alatt az idő alatt felfedezzék a világot, rájöjjenek, hogy mi hogyan működik, mi miért van. Ebben az időszakban nem az elvont, hanem nagyon is a konkrét, kézzelfogható dolgokon van a hangsúly.”Nem baj, ha a gyerek tudja az ABC-t, de még fontosabb lenne, hogy tudja, hogy az ABC betűkből áll, melyekből szavak formálhatók, ezekből pedig történetek. Ezért is olyan lényeges, hogy a szülők minél többet olvassanak a kicsiknek. Smerling javasolja, hogy gyakran mutassunk is rá bizonyos szavakra olvasás közben, vagy akár a városban egy hirdetési plakátot látva.A kontextus ismerete a számok tekintetében is fontos. “Jó lenne, ha a gyerekek a pénz fogalmával is nagyjából tisztában lennének. Hiszen a társadalmunkban minden pénzbe kerül. Pénzzel fizetünk mindenért, amit pedig számokkal azonosítunk” – magyarázza. Smerling szerint nagyon jó ötlet, ha például aprópénzt gyűjtünk a gyerekekkel, amit időnként megszámolunk, és beváltjuk nekik papírpénzre vagy valami kis apróságra. Az egész lényege, hogy a gyerek megtanuljon gyakorlatiasan, kontextusban gondolkodni.
Mutassunk példát
A szociális és érzelmi képességek terén is fontos szerepe van az összefüggések felismerésének. Természetes, hogy mielőtt iskolába adnánk a gyerekünket elmondjuk neki, hogy ott majd rendesen kell viselkedni, figyelni kell a tanár nénire, még jobb lenne azonban, ha a kicsi megértené, hogy miért van tulajdonképpen szükség minderre. Akár otthon azokkal a felnőttekkel is, akik nap mint nap körülveszik!Lényeges, hogy legyenek betartandó szabályok, és mi szülők is mutassunk jó példát a társas viselkedés terén. Nem csak elvárni kell, hogy a gyerek jól viselkedjen, ne kiabáljon, alkalmazkodjon, szépen mondja, hogy “kérem”, “köszönöm”, hanem nekünk is így kell tenni. Otthon, a négy fal között is. Legyünk következetesek a szabályokkal, amiket felállítunk, és közben szenteljünk elég figyelmet a gyereknek. “Beszéljünk hozzá az ő nyelvén, nem úgy, mintha ő is felnőtt lenne.”A legfontosabb, hogy a gyerekben meglegyen a szándék a világgal való intellektuális, érzelmi és szellemi kapcsolódásra. Smerling szerint annak nincs jelentősége, hogy a gyerek népszerű-e a többi gyerek között, vagy épp magasabb vagy alacsonyabb a többieknél. Ezek csupán a fejlődési folyamat velejárói, melyek előbb-utóbb “kiegyensúlyozódnak.” Mindettől függetlenül azonban Smerling javasolja, hogy azok a szülők, akik valóban úgy érzik, hogy a gyereküknek valamilyen oknál fogva nehezebben megy a beilleszkedés az iskolában, ne habozzanak segítséget kérni. “Ha ötéves kor körül észrevesszük, és elkezdünk dolgozni a problémán, abból a későbbiekben csak profitálni fog a gyerek.”(Cikk forrása: fatherly.com)Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
