Az évszak elején leginkább a különböző fűfélék válthatnak ki allergiás reakciót, augusztusban pedig a parlagfű és a feketeüröm keseríthetik meg a mindennapjainkat. Ráadásul a pollenek mellett a napfény, a meleg és a rovarcsípések is allergiás panaszokkal járhatnak.
Napfény, Balaton, pollenszezon
A nyáron megjelenő allergiás nátha jelei elsősorban a vizes orrfolyás, orrviszketés és -dugulás, illetve tüsszögés, amelyekhez égő és viszkető szemek, könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat.
“Nyáron a levegő tele van láthatatlan pollenekkel, amelyek megtapadnak a nyálkahártyánkon. A szervezetünk védekező rendszere ilyenkor beindul, ez pedig sokszor elviselhetetlen panaszokat okoz az allergiásoknak. A tünetek erőssége egyénenként változó, azonban minden allergiásnak ajánlott a szezonra felkészülni. A korábbi években bevált allergia-elleni gyógyszereket már a várható pollenszezon kezdete előtt 1-2 héttel érdemes elkezdeni, mert úgy a leghatékonyabbak. Kifejezett orrtünetek esetén gyakran az orrsprayk válnak be leginkább, azonban nem mindegy, hogy melyiket használjuk! A gyógyszertárakban recept nélkül elérhető készítmények többsége csak átmenetileg használható, hosszabb távon hozzászokás lehetséges, és károsíthatják az orrnyálkahártyát.
Az allergiás tünetek azonban sokszor hetekig-hónapokig tartanak, ilyen hosszú ideig csak az orvos által receptre felírt orrsprayk jöhetnek szóba. Érdekes, hogy ezek a készítmények akár a szem égő, viszkető érzését, pirosságát, könnyezését is enyhíthetik. Fertőzést jelezhet, ha egyoldali tünetek, szemkörnyéki- és/vagy arcduzzanat, sűrű, színes orrváladékozás, fejfájás, láz is fellép, ilyenkor mindenképpen fül-orr-gégész szakorvosi vizsgálatra van szükség. Asztmára utalhat, ha nehézlégzést, fulladást, sípoló légzést, esetleg fizikai terhelés után jelentkező köhögést vagy mellkasi feszülő érzést tapasztalunk, ilyenkor pulmonológus szakorvost is fel kell keresni” -mondta dr. Kraxner Helga, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész, audiológus, allergológus szakorvosa.
- Kapcsolódó: A kalcium nem használ az allergiás tünetekre
Kerüljük az allergéneket
Ha allergiában szenvedünk, érdemes átnézni egy pollentérképet és egy pollennaptárt is a nyári szabadság megtervezése előtt, hogy csökkentsük az allergiás tünetek kialakulásának valószínűségét. Ám ha otthon tartózkodunk vagy épp be kell járnunk dolgozni a munkahelyünkre, akkor sem árt megfogadni néhány tanácsot. A pollenkoncentráció jellemzően a hajnali-, reggeli órákban a legmagasabb, ezért ezekben a napszakokban ne szellőztessünk! Légkondicionált helyiségben enyhülhetnek az allergiás tünetek, a rendszeresen cserélt szűrő ugyanis meggátolja, hogy a virágpor a beltéri levegőbe jusson. Tévhit, hogy a klíma rossz hatással lenne az allergiásokra, de ne hűtsük le túlzottan az épületet a kinti hőmérséklethez képest, mert könnyen megfázhatunk! Emellett ajánlott a gyakoribb hajmosás, mivel a pollenek a hajunkról a párnánkra tapadhatnak, éjjel pedig fokozhatják a tüneteket. A ruháinkat naponta cseréljük tisztára, mosás után pedig inkább beltérben szárítsuk, hiszen ez is hozzájárulhat a tünetek csökkentéséhez.
“Nem mindegy az sem, hogy allergiásként milyen ételeket fogyasztunk. Bizonyos élelmiszerek – főként zöldségek és gyümölcsök – fogyasztása esetén keresztallergia léphet fel pollenek és ételek között. Például a dinnyefélék, a banán, a kivi, az uborka és a cukkini néhány allergén molekulájának szerkezete kémiailag nagyon hasonlít a parlagfűére, így a szervezetünk ezeket hasonló allergénként érzékelheti, mint magát a parlagfüvet, és allergiás reakcióval reagál. Ez az arc, ajak, száj, nyelv duzzanatával, viszketéssel, esetleg hólyagok megjelenésével jár” – figyelmeztet a szakember.
Allergiás nátha esetén tartós megoldást jelenthet az allergénspecifikus immunterápia, amely során tisztított allergénkivonatot juttatnak az allergiás egyén szervezetébe szájon át vagy injekciós formában, napi vagy heti-havi rendszerességgel. Ezzel a módszerrel a szervezet fokozatosan “hozzászokik” az adott allergénhez, ami a tüneteket okozza, vagyis módosul az immunválasz. Az immunterápiás készítmények elérhetők a leggyakoribb nyári allergének mindegyikére, így fűkeverékre, parlagfűre és feketeürömre egyaránt. Gyermekeknél is alkalmazhatók, általában ötéves kor felett. Az allergénspecifikus immunterápia célja, hogy a tünetek súlyosbodását megakadályozzuk, például az eredetileg allergiás náthának induló betegség ne menjen át allergiás asztmába, ill. az allergének köre ne terjedjen ki évről évre egyre több allergénre. Sikeres immunterápia esetén hosszú távú tünetmentesség érhető el.
- Kapcsolódó: A kezeletlen allergia asztmává fajulhat
Vigyázzunk a napfénnyel és a rovarokkal is
Nyáron azonban nemcsak az említett növényekre, hanem az egyéb, allergiát kiváltó tényezőkre is érdemes odafigyelni. A napfénytől például az UV-sugárzás káros hatásai mellett a napallergiás tünetek előfordulása miatt is fontos óvni bőrünket. Az arra érzékenyeknél ugyanis piros foltok, apró duzzanatok, csalánkiütés, illetve viszkető és fájó hólyagok jelenhetnek meg a nap által ért bőrfelületeken, elsősorban a kézháton, karokon, dekoltázson, lábháton és a lábszáron. A napsugárzást követően percekkel, vagy néhány órán belül jelentkező tünetek kialakulása világosabb bőrtípus esetén gyakoribb, de mindenféle bőrtípusú embert érinthet, és a genetikai hajlam is szerepet játszik benne. Megfelelő óvintézkedésekkel – szellős, egész testet takaró ruházat és napszemüveg viselete, napfény kerülése, szoláriumhasználat mellőzése – enyhe esetben nem jelentkeznek a tünetek, a már meglévők pedig két-három nap elteltével megszűnnek. Ha mégsem, akkor a fényérzékenység alapos kivizsgálására és orvosi kezelésre van szükség.
A pollenallergia mellett nyáron megszaporodnak a rovarcsípések is, ám ezeknek szerencsére csak kis része jár allergiás reakcióval. A csípés helyén jellemzően kipirosodik a bőr, és viszkető-fájó duzzanat keletkezik. Egy bögölycsípéstől akár be is lázasodhatunk, a csípés helye pedig begyulladhat, fájhat. A nagy helyi reakció azonban még nem jelent allergiát! Allergia esetén testszerte jelentkeznek a tünetek, a csípéstől távol is csalánkiütés, duzzanat keletkezhet, ami akár életveszélyes állapotig fokozódhat, kórházi kezelést tehet szükségessé. Ha ilyen már előfordult, akkor a betegnek mindig magánál kell hordani egy önbeadásra alkalmas injekciós készítményt, és szükség esetén alkalmazni. Normál reakció esetén a csípéseket kezeljük bőrnyugtató krémekkel, ám ha a tüneteink nem enyhülnek, forduljunk orvoshoz. Hazánkban a legsúlyosabb allergiás reakciót a méhek családjába tartozó rovarok okozhatják.
“Ha tudjuk, hogy allergiásak vagyunk rá, tudassuk ezt környezetünkkel, és feltétlenül hordjuk magunknál az életmentő injekciót!” – hangsúlyozta dr. Kraxner Helga. Immunterápia méh- és darázscsípés allergia esetén is lehetséges, amit intenzív osztályos háttérrel rendelkező, súlyos allergiás reakció ellátására felkészült centrumokban végeznek.
Forrás: Morpho
Kapcsolódó cikkek
