Gyerek

Ezért válik sok gyerek az online térben zaklatás áldozatává

Az UNICEF felmérése szerint minden harmadik magyar gyereket zaklattak már valamilyen online felületen. Mi lehet az oka ennek az elképesztően magas számnak? Vajon a mai gyerekekben kevesebb az empátia, mint a korábbi generációkhoz tartozókban?
2019. December 31.
Minden harmadik gyereket zaklatnak online térben

A gyerekek közötti zaklatás nem új keletű, az internet elterjedése óta azonban új formát öltött. A cyberbulling, magyarul internetes zaklatás korunk egyik legsúlyosabb problémája, ami az internet legnagyobb előnyét, a folyamatos elérhetőséget fordítja a kipécézett áldozatok ellen.

A 21. századi fenyegetőzéseknek és csúfolódásoknak a tanórai kicsöngetés már nem vet véget, a zaklatók a hét bármelyik napján, a nap 24 órájában bármikor utolérhetik áldozatukat.

Az internet arctalansága

Az internetes zaklatás során gyakorlatilag eltűnnek a személyes kommunikáció korlátai, néhány kattintással bárki anonim zaklatóvá válhat. De a virtuális térben maga az áldozat is dehumanizálódik. Cyberbulling közben nem látják az arcát, nem hallják, ha sír, egyénisége, egész emberi mivolta a háttérbe szorul. “Ez egy elidegenített helyzet, így a gyermekek, sőt a felnőttek számára is olyan megnyilvánulásokra ad lehetőséget, amelyben nincs térben és időben azonnali visszajelzés. Nem látják, hallják, érzékelik a másikat, akivel kommunikálnak éppen. A közlő tulajdonképpen felelősség és azonnali következmény nélkül mond, ír, posztol képeket – valósakat, vagy hekkelteket” – magyarázza Majsai László pszichopedagógus, aki azt is hozzáteszi, hogy a virtuális térben nem csak az zaklatók, de ugyanígy a “szemtanúk” sem érzik, hogy a bántó szavaknak akkora súlya lenne, mint a való életben. Ennek következtében pedig sokkal kevésbé hajlandók az áldozatok védelmére kelni.

Egyszerűen csak kikapcsolják a mobiljukat és úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna. A gyerekek nem is sejtik, de ezzel a nemtörődömséggel ők maguk is befolyásolni tudják a bántlmazás súlyosságát, hiszen azzal, hogy csendben maradnak, hogy nem csinálnak semmit, gyakorlatilag csak megerősítik a zaklatót.

Tényleg érzéketlenebbek a mai gyerekek?

Mindez persze nem azt jelenti, hogy a mai gyerekek gonoszabbak lennének, mint a korábbi generációk, vagy hogy teljesen kikopott volna belőlük az empátia. Szakértők szerint ugyanis, ha a mai gyerekek személyiségét offline vizsgálnánk meg, akkor valójában nem tűnnének agresszívebbnek, esetükben az érzéketlenség, az empátia hiánya kifejezetten az online térben, a beszéd nélküli kommunikáció során jelentkezik. “A saját klientúrám eseteiből és közvetlen tapasztalat alapján is tudom, hogy a legtöbb szemtanú egy közvetlen helyzetben, szemtől-szemben nem tenne olyan dolgokat, amiket a virtuális térben végignéz, sőt a legtöbben úgy nyilatkoznak, hogy közbe is avatkoznának” – teszi hozzá Majsai László.

Az internet tehát az emberi kapcsolatokat egy egészen másik terepre helyezi, ahol a személyes kommunikáció szabályai egyszerűen nem tudnak érvényesülni. Nincsenek hangsúlyok, nincs reakció, nem tudják a másik érzelmi jeleit olvasni, ezért válnak a virtuális világban sokkal érzéketlenebbé, kevésbé empatikussá társaikkal szemben. Ahhoz, hogy a gyerekek az online kapcsolataikat is megfelelő empátiával tudják kezelni, arra lenne szükség, hogy megtanítsák őket a virtuális tér működésére.

Hogyan neveljünk a 21. században empatikus gyereket?

“Abból indulok ki, ami az én ars poeticám: gyermekeinket nem nevelnünk kell, hanem segítenünk őket a számukra sikeres és boldog felnőttkort biztosító fejlődésben” – mondja a pszichopedagógus, aki szerint a gyerekek személyiségét leginkább a számukra meghatározó emberek figyelme, elvárásai és kommunikációja tudja befolyásolni. Magyarán értékrendjük kialakításában valójában annak van elsődleges szerepe, hogy milyen mintát látnak a szűk környezetükben.

De a kommunikációnak nem csak mintakövetés szempontjából van fontos funkciója, Majsai szerint az is elengedhetetlen, hogy ezekről a témákról a szülők igenis beszéljenek a gyerekkel. “És ne csak beszéljenek az gyerekhez, hanem beszélgessenek vele! A kimondott szavaknak akkor lesz valódi súlya, ha azok tartalmát megértetjük, elfogadtatjuk velük. A virtuális tér működéséről/lehetőségeiről/veszélyeiről szintén beszélni kell velük. Közvetlen, és közvetett (filmek, színházi előadások, írott anyagok segítségével) módon egyaránt.”

A szakértő végezetül azt tanácsolja, hogy a valóság és a virtualitás közötti konfliktust akkor tudjuk a leghatékonyabban feloldani, ha a gyerekeknek minél több lehetőséget biztosítunk a különböző helyzetek, érzelmek közvetlen megélésére. “Hozzuk hozzájuk közelebb a világot: menjünk velük, vigyük őket, éljük át velük… Fedezzük fel együtt a világot és annak apró és nagyobb részleteit! Ha már az egyre gyorsuló világot nem is lehet megállítani, a szülőknek kell néha lelassítani, és a gyerekre odafigyelve megélni a pillanatokat.”

Kapcsolódó cikkek: