A járvány és bezártság pszichés tüneteket okozott a középiskolásoknál: a leggyakoribbak a fáradtság (67%), a tartós szomorúság és ürességérzet (65%) és az alvászavar (53%). Az SOS Gyermekfalvak online felméréséből az is kiderült, hogy közel minden második szülő arról számolt be, hogy gyermeke reménytelennek, pesszimistának érzi magát és a korábban érdekes tevékenységek iránt elvesztette az érdeklődését – írja a hvg.hu.
Sok kamasznál evészavar is jelentkezett, 41 százalékuknál. A gyerekek harmadánál agressziót, dühkitöréseket is tapasztaltak a szülők. Minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.
A szülők döntő többsége, 71 százaléka szerint a gyerekeknek a bezártságban az volt a legrosszabb, hogy nem találkozhattak a barátaikkal és nem tudtak szórakozni, kiengedni. A gyerekek kicsit kevesebb, mint fele attól tart, hogy lemaradt a tananyaggal, 24 százalékuk pedig a Covid-megbetegedéstől fél.
A fiatalok 30%-ának jelent problémát, hogy nehezebb párkapcsolatot kialakítani a járvány alatt, 43%-a hiányolta a kulturális, 40%-a a sportolási lehetőségeket is.
A fiatalok baráti kapcsolataira is kihatott a járvány. A szülők többsége (60%) állítja, hogy negatívan befolyásolta a járvány a gyerek kapcsolatait, kevesebb barátjuk lett, lazultak vagy egyenesen megszűntek a kapcsolataik. A szülők szerint a gyerekek 40%-a örül, hogy visszatérhet az iskolapadba, 33%-uk bizonytalan, 27%-uk pedig inkább továbbra is otthonról tanulna.
A szülő-gyerek kapcsolatot a járvány kevésbé érintette negatívan. A válaszadók fele szerint nem volt hatással az összezártság a kapcsolatukra, 26 %-uk szerint egyenesen javult.
A megkérdezett szülők 65%-a szerint gyerekük kevesebbet sportolt, és közel ugyanennyien állítják, hogy a digitális oktatáson felül is többet használták az internetet. Az olvasási kedv nem nőtt, csak minden ötödik kamasz olvasott többet a bezártságban. A szülői válaszok szerint a gyerekek 40 százaléka többet tanult, míg 34 százalékuk kevesebbet. Az otthoni teendőkbe nem segítettek be jobban attól, hogy otthon voltak, csak minden negyedik diák segített többet a házimunkában, mint tették korábban.
“Látjuk, hogy a nálunk élő fiatalokat is megviselte ez az egy év, valószínűleg még jobban, mint a családban élő gyerekeket. A pandémiás helyzet számukra újabb traumát jelent, ami rárakódik a korábban megélt negatív élményekre” – mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője. Hozzátette, hogy az SOS pszichológus stábja komoly munkát fordított az elmúlt egy évben, hogy félelem nélkül vissza tudjanak térni az iskolapadba a gyerekek. Szilvási Léna szerint most lesz igazán nagy szerepe a középiskolákban dolgozó iskolapszichológusoknak és tanároknak, hogy segítsék visszaintegrálódni a diákokat. Traumatudatos-nevelés tréninggel segíti az SOS Gyermekfalvak a gyermekvédelemben dolgozókat, hogy az ilyen válságokra is reagálni tudjanak a gyerekek nevelése során.
Forrás: hvg.hu
Kapcsolódó cikkek
