Gyerek

Ilyen volt kislánynak lenni a 20. században

A tanyán "apró felnőttként" dolgoztak, ritkán tanultak tovább a négy elemi után, és még a matekpéldáik is a sütés-főzésről szóltak. Fotókon a lányok múlt századi élete. A korlátozott lehetőségek és a fejlődés kérdése különösen érdekes annak fényében, hogy a héten kihirdették az első magyar Nobel-díjat, amit nő kapott meg.
2023. Október 07.
Fotó: Fortepan

Szomorúan kezdődött nőjogi szempontból a 20. század: hiába az általános tankötelezettség (amelyet 1868-ban vezettek be), hiába a szigor és a bírságok, amellyel azokat a szülőket sújtották, akik így sem járatták iskolába a gyerekeiket:

a század elején a nők kétharmada írástudatlan volt.

Például azért, mert a századfordulót megelőző évtizedekben a gyerekek fele nem járt iskolába részben azért, mert a családok nem tudták biztosítani az utazást és a költségeket, részben pedig azért, mert nem tartották fontosnak. Főleg a lányok esetében, akiket egészen az utolsó évtizedekig tudatosan neveltek arra, hogy megállják a helyüket a konyhában és a háztartás körül, fő feladatuk pedig a gyereknevelés és a férj igényeinek kielégítése volt. A lánygyerekek 20. századi neveléséről, életéről, sorsáról szóló képek közül válogattunk a csodálatos Fortepan archívumáról; a témáról egyébként Balázs Zsuzsanna írt bővebben a képi emlékeket gyűjtő nonprofit szervezet blogján. A fenti szellemben készült akkoriban a szórakoztató és komoly irodalom, a játékok és később a filmek is. Az oktatásról nem is beszélve: még a negyvenes évek végén is külön tanrend szerint – és természetesen elkülönítve – tanultak a lányok, pont azért, hogy felkészítsék őket a női szerepkör betöltésére. A városi nagypolgárságot leszámítva egyébként is kevés szülő engedte a lányát tanulni a négy elemin túl, leszámítva a háztartásvezetéshez szükséges tudást. Az iskolában pedig még a matekpéldák is a sütésről, főzésről szóltak.

Ambrusné Kéri Katalin neveléstörténész 2015-ös doktori dolgozatából kiderül, hogy

magyarországi női népesség nagyobb hányadáról a korszak első felében úgy gondolkodtak, hogy ők a családok összetartói, a gyermeknevelés igazi felelősei, rajtuk áll a nemzetépítés, az ország erősítése, a nemzetmentés.

Ez az alapállás az egész században éreztette a hatását – és érezteti ma is. Erről szólnak az alábbi fotográfiák, amelyek a lányok különböző szerepeit mutatják be a “kislányos” dolgokkal foglalkozó gyerekektől az apró felnőttként viselkedő – és kinéző – tanyasi életen át az iskolapadig. Felvillantják, hogyan változott mindez az évtizedek során, és szerencsére itt-ott azért felszabadult pillanatokat is megörökítettek a fotósok.

17 fotó megtekintése