Ha gyereknevelésről van szó, mindenkinek akad tanácsa, megosztani való szabálya, véleménye – még akkor is, ha senki nem kérte, hogy beszéljen minderről. Olyan tanács, könyv, szabály azonban sajnos nincs, ami mindenkinél egyformán jól működik. Ahogy minden gyerek, úgy minden szülő is más és más, ráadásul ami ma beválik, nem biztos, hogy holnap is működni fog.
Így állj a tanácsokhoz
A Today szakértője, Shani Rogers klinikai szociális munkás szerint az a legfontosabb, hogy a szülők ne érezzenek folyton bűntudatot, ne érezzék állandóan azt, hogy valamit rosszul csinálnak – amire pedig a legtöbben hajlamosak. Ehhez odafigyelésre, rugalmasságra és tudatosságra van szükség.
- Figyelni kell arra, milyen változásokat hoz egy-egy új szabály, módszer bevezetése.
- Fel kell ismernünk, ha valami nem működik, és változtatni kell rajta.
- És észben kell tartanunk azt, hogy a gyereknevelés folyamatos próbálkozás, és semmi gond nincs azzal, hogy ha kipróbálunk valamit és nem működik, azt fel- illetve beismerjük, és keresgélünk, próbálkozunk tovább.
Azt kérjük most tőled, hogy a következő tanácsokhoz is így állj hozzá! Ezek nem csodareceptek, viszont, mivel szakértőtől származnak (Shannon Dorsey pszichológiaprofesszor, egy 9 éves kisfiú anyukája), érdemes adni nekik egy esélyt. Aztán figyelni, hogy beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, és ha szükséges, módosítani a terven, vagy akár el is vetni azt.
Legyél bátor a kísérletezéshez, de ha arra van szükség, legyen bátorságod tovább lépni is.
A szakértő azokat a dolgokat (hibákat?) gyűjtötte most össze, amelyeket szerinte nagyon nem érdemes a gyereknevelés során elkövetni.
1. Ne kicsinyeld le az érzéseit
Validálásnak hívják azt, amikor jelzed a gyerek (vagy bárki) felé, hogy „látod őt”, vagyis érted, mit érez, mit él át, és hogy az érzelmek teljesen rendben vannak. Ha megteszed, hogy ezt jelzed felé, azzal nagyon sokat segíthetsz neki a nehéz szituációkban. Ha például bevásárolni kellene mennetek, de ő a játszótérre szeretne menni, könnyebb lesz kontrollálni a helyzetet, ha elmondod neki, hogy megérted, ha most szomorú, dühös vagy épp csalódott, de most ezt a dolgot muszáj elintéznetek. Jóval könnyebb így kikerülni az ellenállást, mint ha csak azt mondanád neki, hogy ugyan ne hisztizzen már, nem olyan nagy dolog ez, emiatt nem kell így kiborulni. Fontos, hogy nem csak a pozitív, hanem a negatív érzelmeket is el kell fogadni: teljesen rendben van, ha a kicsi épp így érez, ez nem lesz mindig így.
2. Ne értsd félre a minőségi idő fogalmát
A minőségi együtt töltött idő egy olyan „varázsszó”, amit minden szülő szeretne megvalósítani, de ami a legtöbb lelkiismeret-furdalást okozza – hisz mindenki azt gondolja, sosem elég. Talán jobb rá az angol „special time” elnevezés, ami koncentrált, kizárólagos figyelmet jelent nem szükségszerűen hosszú időtartamokban. Akár 5 perc is nagyon sokat jelenthet, ha azt csakis a gyerekkel, rá figyelve töltöd, és nem te akarod neki megmondani, megmutatni, hogyan játsszon, hogyan érezzen, hogyan viselkedjen. Ne akard fejleszteni, tanítani, nevelni, egyszerűen csak játssz vele – úgy, ahogy ő akarja. Számára ez az igazán minőségi együttlét.
3. Ne engedd el a szabályokat
Pontosabban ne úgy, hogy azok elfelejtődjenek, kikopjanak. Ha hoztál egy szabályt, akkor abban legyél következetes és kitartó. Természetesen, ha egy idő után láthatóan nem működik a dolog, lehet rajta módosítani. De ez nagyon nem ugyanaz, mintha egyszerűen ma megfeledkeznél a tegnap hozott szabályról. Ha néha erőlteted a szabályokat, máskor meg figyelmen kívül hagyod őket, a gyerek nem fogja tudni, mihez alkalmazkodjon. Tudjuk, hogy a következetesség a gyereknevelés egyik legnagyobb kihívása, de megéri. A következetességnek az is a része lehet, hogy ha egy szabály nem működik, azt megbeszélitek, együtt módosítotok rajta, és aztán ezt igyekeztek mindannyian betartani.
Ám tesz egy fontos kiegészítést a szakértő: ha egyszer-egyszer úgy alakul, hogy munka, betegség, fáradtság vagy bármi miatt nem tudod tartani magad a szabályokhoz, attól még nem dől össze a világ. Jó, ha meg tudjátok beszélni, és az is jó, ha te nem vádolod magad miatta – nem visz előre, és csak mindenki rosszul érzi magát tőle.
4. Ne beszélj negatívan az ételekről, evésről
Nagyon nem jó, ha a gyerek fejében az étel a diétázással, a karcsúság hajszolásával, fogyókúrával kapcsolódik össze – az étkezési zavarokra specializálódott szakértő például nem mondja egy ételre sem, hogy az rossz, és nem beszél diétáról, fogyókúráról. Sokkal inkább koncentrálnak az ételek pozitív hatásaira, és nem kizárnak bizonyos, egészségtelen(nek gondolt) ételeket, hanem olyanokat fogyasztanak, amelyekről tudják, hogy jót tesznek, egészségesek, értékesek.
5. Ne elalvás előtt beszéljetek a fontos dolgokról
Az esti összebújás, meseolvasás jó időpontnak tűnhet, hogy beszélgessetek a gyereket foglalkoztató dolgokról. Viszont fontos tudnod, hogy ilyenkor a gyerekek általában már nagyon fáradtak, és minél fáradtabbak, annál kevesebb érzelmi erőforráshoz férnek hozzá. Hogy mit is jelent ez? Sokkal jobban felzaklathatja őket egy számukra stresszes téma, mint ha erről olyankor beszélnétek, amikor kipihent. A szakértő azt javasolja, hogy hallgasd meg, próbáld megérteni, mit érez (validáld az érzéseit, jelezz vissza neki, hogy érted, és elfogadod, amit érez), de ennél tovább ne menj. Vagyis ne ilyenkor akard megtalálni a megoldást, ötletelni a lehetséges kimeneteleken, reakciókon.
Épp elég ilyenkor a gyereknek, ha elmondhatja, ami foglalkoztatja, megértést és figyelmet kap – és ígéretet arra, hogy másnap, kipihentebben foglalkoztok majd a probléma megoldásával. Az sem árt, ha ezután segítesz elterelni a figyelmét olvasással, meséléssel, már témával, hogy könnyebben ki tudjon kapcsolni, meg tudjon nyugodni és el tudjon aludni.
Forrás: Today.com
Kapcsolódó cikkek
