Mint megtudtuk, hazánkban jelenleg a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 48. §-a szabályozza a gyermekbiztonsági rendszer használatát. A KRESZ rendelkezésének megfogalmazása szerint a gyermekbiztonsági rendszert minden esetben a gyermek testméretéhez és testsúlyához igazodóan kell megválasztani. Ha ezt a funkciót egy korábbi (kinőtt) vagy adott esetben egy, a gyermek méretétől nagyobb gyerekülés nem tölti be, akkor a gyermek biztonsága érdekében az nem használható, másikat szükséges választani.
Nagy árat fizethet, aki nem tartja be a szabályokat
A jogszabály a gyermek legfiatalabb életkorát határozza meg (3 év), amikor minden esetben kötelező a gyermekbiztonsági rendszer használata, ezen kívül mindig az említett testmagasság alapján kell használni, függetlenül attól, hogy hány éves a gyermek. A kor mellett a másik kitétel a magasság. Elhagyható a gyermekbiztonsági rendszer alkalmazása, tehát gyermekülés vagy ülésmagasító nélkül utazhatnak a 3 évnél idősebb, és 135 cm-nél magasabb gyerekek, de csak a hátsó ülésen és csak bekapcsolt biztonsági övvel. Az első ülésre akkor ülhetnek át a gyerekek, ha elérték a 150 cm-es testmagasságot.
Amennyiben egy gyermek gyermekbiztonsági rendszer nélkül utazik annak ellenére, hogy használatára jogszabály kötelezte, a járművezetőt 15 000 Ft fix helyszíni bírsággal, vagy szabálysértési eljárás során 30 000 Ft fix bírsággal kell sújtani.
„Fontos hangsúlyozni, hogy a járművezetőnek ez esetben nem a bírság összegét kell néznie, a gyermekbiztonsági rendszer használatának nem a rendőr által történő bírság alkalmazásának elkerülése a célja, hanem közlekedésbiztonsági szempontok, a baleseti sérülések elkerülése, mérséklése” – teszi hozzá az ORFK munkatársa, majd így folytatja: „A gyermekbiztonsági rendszer használata nélküli közlekedés közlekedésbiztonsági szempontból rendkívül veszélyes, és a gyermek felügyeletével megbízott személy részéről felelőtlenség is.”
A gyermekbiztonsági rendszerek használatának legfontosabb indoka, hogy használata esetén megakadályozható, hogy a gyermekek az ütközés következtében kiessenek a gépjárműből (mely az esetek többségében tragédiához vezet), továbbá a rendszerek használata által nagyságrendekkel csökken a személyi sérülés kialakulásának veszélye.
Az előzőeken túl a gyermekbiztonsági rendszerek nem csak balesetek esetén hasznosak, hiszen egy hirtelen bekövetkező manőver (fékezés, kanyarodás stb.) során is védik használóik testi épségét. Számos autógyártó évek óta azzal segíti elő a gyermek utasok biztonságát, hogy járműveikbe gyári rögzítési pontokat (Isofix) épít, melyhez a különböző gyermekülések megbízhatóan, stabilan rögzíthetők.
A gyerekülés használata életbevágóan fontos!
Elől vagy hátul üljön a gyerek az autóban?
„Lényeges kiemelni, hogy közlekedésbiztonsági szempontból az első üléseken utazók egy esetleges baleset során általában nagyobb sérülési kockázatnak vannak kitéve, ezért közlekedésrendészeti szakmai indokok alapján ajánlott, hogy lehetőség szerint a gyermekek a jármű hátsó üléséhez rögzített gyermekbiztonsági rendszerben utazzanak” – tudjuk meg a szakértőtől, aki ijesztő statisztikai adatokkal is szolgál.
Az elmúlt időszakban évente 7-14 gyermek vesztette életét és 1200-1600 gyermek sérült meg súlyosan vagy könnyebben közúti közlekedési balesetben. „Az elmúlt évek adatai arra mutatnak rá, hogy hazánkban a gyermekek a sérülésüket többnyire gépjármű utasaként, s nem önálló közlekedésük során (gyalogosként vagy kerékpárosként) szenvedték el” – derül ki a tájékoztatásból.
Olvass tovább!
Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság honlapján ide kattintva találhatsz további hasznos információkat a gyermekülések biztonságos használatáról!
(Fotó: Getty Images)
Kapcsolódó cikkek
