Ellentmondások
Szociológusok tapasztalatai szerint egyre későbbre tolódik a társadalmi, egzisztenciális érettség ideje, elhúzódik az a kor, amikor még a szülőktől való függés határozza meg a fiatalok életét. Ma például szakiskolákban 16, szakközépiskolákban 18 éves korig csak szakmai alapozó képzés folyik, így leghamarabb 18, illetve érettségi után húsz évesen kaphat a fiatal szakmát a kezébe, ezután van először lehetősége függetlenítenie, eltartania magát.
A felsőoktatásban tanulók számára ez a “felkészülési idő” természetesen ennél is jóval hosszabb. Ugyanakkor a biológiai akceleráció folyamata felgyorsult, ma testileg egy fiatal hamarabb érik, a szexuális életet általában előbb kezdi el, mint szülei, nagyszülei tették. Szülészek, nőgyógyászok az első szülés ideális idejének a 23-25 éves kort tartják. Ezzel szemben manapság tartós párválasztásra többnyire csak később kerül sor, és egyre több nő szül viszonylag későn, a harmincadik életévéhez közel.
Ilyen körülmények között még nagyobb jelentősége van az okos életpálya- és családtervezésnek, hogy a születendő baba minél nagyobb testi-lelki-érzelmi és egzisztenciális biztonságban jöhessen a világra.
Szingli vagy anya?
Bár a törvény tiltja a nemek szerinti diszkrimináció minden formáját, a női munkavállalók gyakran tapasztalják, hogy hátrányban vannak azonos korú és képzettségű férfitársaikkal szemben. A munkáltatók szívesebben alkalmaznak férfiakat vagy olyan nőket, akiknek az esetében nem kell tartani attól, hogy a közeljövőben gyereket vállalnak. Fiatal nők panaszolják: egy-egy állásra jelentkezve előfordul, hogy már az állásinterjú első kérdései között elhangzik kedélyesen, hogy “Hát az esküvőt mikorra tervezik?”, majd előbb-utóbb rákérdeznek arra is, hogy mikorra gondolják az első gyermek érkezését, sőt arra is, hányat terveznek.
Megtörtént az is, hogy egy ígéretes szakmai karrier előtt álló fiatal nő jól megérdemelt kinevezését a főnöke attól tette függővé, megígéri-e, hogy három évig nem vállal gyereket. A kisgyermekes anyáktól sok munkaadó fél: tartanak attól, hogy sokszor kell nélkülözni-helyettesíteni őket a gyermek betegsége, óvodaszünet vagy egyéb szülői kötelezettségek miatt. Úgy tűnik – különösen a versenyszférában, de közalkalmazottak esetében is – az ideális női munkavállaló képzett, ambiciózus, a karrier a legfontosabb számára, fiatal (25-30 éves), de már valamelyes gyakorlattal is rendelkezik, és lehetőleg egyedülálló.
Akad fiatal pár, aki ezért nem is házasodik össze, a nő akár le is tagadja tartós kapcsolatát, és későbbre halasztja a gyermekvállalást.
Párból család
Az első gyermek megszületésének ideális időpontját általánosítani nem lehet: személyre-párra szabottan függ a fiatalok egyéniségétől, helyzetétől, kapcsolatától, egzisztenciájától, munkahelyétől és sok más, egyedi körülménytől. Az ősrégi tapasztalat, miszerint “lakva ismerszik meg az ember” nem alaptalan: érdemes a leendő szülőknek valamennyi időt kettesben tölteni, nem rögtön az összeköltözés vagy az esküvő után vállalkozni a harmadik, a kisbaba fogadására.
Általában tanácsos az is, hogy ne közvetlenül a szakma- vagy diplomaszerzés után érkezzen a baba: célszerűbb a nőnek először “bedolgoznia” magát a szakmájába, hivatásába, néhány évi munkaviszonnyal lehetőség szerint a gyakorlattal is megerősíteni szaktudását, stabilizálnia a helyzetét, hogy a gyermekgondozással töltött évek után legyen hova visszamennie.
Vannak, akik úgy gondolják: jöjjön minél előbb a kicsi, “legyenek túl” a babázáson, hogy utána már megszakítás nélkül haladhasson a nő a választott pályáján. A törvény igyekszik védeni az anyák jogait, de tény, hogy nem egy munkaadó keres kibúvót e kedvezmények alól. (Például egy fiatalasszonyt másfél évvel a gyes lejárta előtt felkeresett a főnöke, és kérte, írja alá, hogy közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát. Cserébe kéthavi fizetést ígért végkielégítésként. A jogban járatlan asszony beleegyezett, nem tudva, hogy ezzel elveszítette a felmondási időre, a türelmi időre és a szabadságra járó illetményét.)
Meghatározó évek
A szülők szokták a második-harmadik gyerek, a testvérek érkezését úgy időzíteni, hogy “egyvégtében” tölthessen otthon velük az édesanya három-öt, vagy akár több évet is. Ez egyébként a gyermekek, különösen az elsőszülötteknek is jó, hiszen így a személyiségfejlődésük szempontjából meghatározó első években az anyukájuk mellett lehetnek.
Semmiképpen sem “kárba veszett” idő ez, hanem az új család alakulásának legszebb korszaka. Nem feltétlenül kell az anyának teljesen elszakadnia a szakmájától sem, építheti tovább az egzisztenciáját is, hiszen a gyermekgondozási idő alatt sokféle továbbképzés, tanfolyam, sőt felsőoktatási továbbtanulási lehetőség is nyílik ingyenesen vagy nagy kedvezménnyel a számára. Ezekre heti néhány órát a tágabb család, a baráti kör, a hasonló élethelyzetben lévők kölcsönös összefogása kis szervezéssel könnyen felszabadíthat, hogy ezzel is segítsen kiegyensúlyozottan, tartalmasan, világra nyitottan kihasználni ezt a páratlan időszakot a fiatal szülők számára.
Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
