Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha nem szénsavas üdítőt, hanem gyümölcslevet adunk a gyereknek, akkor az minden esetben egészséges, hiszen gyümölcsből van. De mit takar az elnevezés: gyümölcslé, nektár vagy gyümölcsital?
Az, hogy mit nevezünk gyümölcslének a Magyar Élelmiszerkönyv definiálja. E szerint: „A gyümölcslé olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző.”
A gyümölcslé gyümölcskoncentrátumból is készülhet, a Greendex cikke pedig azt írja, szinte az összes 10 százalékos gyümölcslé így is készül. A gyümölcskoncentrátum pedig „Sűrített gyümölcslé: Olyan termék, amelyet egy vagy több gyümölcsfajta levéből, a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő. Közvetlenül a fogyasztóknak szánt termék esetén a vízelvonás mértékének legalább 50%-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest.”
Jó hír, hogy 2015 óta már nem lehet olyan gyümölcslé forgalomban, amely hozzáadott cukrot tartalmaz.
Gyümölcslé, nektár, ital
De mit jelent a 100%-os gyümölcslé? Nem tartalmazhat sem hozzáadott cukrot, sem édesítőszert és valóban száz százalékban gyümölcsből kell állnia. Ez jellemzően kiszárított, majd felvizezett sűrítményből készül.
Találkozhatunk még gyümölcsnektár elnevezéssel is. Ez sűrítményből és vízből készül, megengedett a cukor, az édesítőszer és a méz is. A gyümölcstartalom viszont szabályozva van, bár gyümölcsönként eltérhet, hogy hány százalék felel még meg a nektár kategóriájának. Ez az érték jellemzően 25% és 50% között mozog. Alma, körte, őszibarack és ananász esetében például 50%, de fekete ribizliből, homoktövisből és citromból készült nektároknál csak 25 százalék – foglalja össze a Greendex cikke.
Létezik még a nektárokhoz hasonló gyümölcsital is, ami 25%-nál kevesebb gyümölcsöt tartalmaz.
Míg az első kettő kategóriát uniós szabály köti, addig a gyümölcsital előállítását nem szabályozza kötelező jogszabály, de a címkén feltüntethető jelölést, a termék megnevezését és összetételét az általános jelölési rendelet, illetve a gyümölcsitalok és üdítőitalok jelölési útmutatója írja elő. Eszerint a címkén fel kell tüntetni a termék gyümölcslétartalmát, valamint abban az esetben, ha a terméket kizárólag aromával ízesítették, az aroma jellegét adó gyümölcs neve után fel kell tüntetni az „ízű” szót.
Tehát a gyümölcslében nincs hozzáadott cukor, míg a nektárban és a gyümölcsitalban van.
Meg kell még említeni a nem sűrítményből visszahígítással készült 100%-os gyümölcsleveket is. Jellemzően bioboltokban, delikátokban, termelőknél vagy az áruházak ökotermékei között találkozhatunk vele. Ezeket alacsonyabb hőmérsékleten, 70 °C-on hőkezelik, és itt már a tápanyagok nagyobb része megmarad, bár ezek sem közelítik meg a friss gyümölcs tápértékét.
Gyümölcscukorból jöhet bármennyi?
A cukortartalommal kapcsolatban meg kell említeni, hogy a gyümölcscukor élettani hatásai a répacukoréhoz hasonlóak. Az ajánlott napi maximális cukorbevitel 25 gramm. 250 milliliter gyümölcslé átlagosan 7 teáskanálnyi cukrot és 115 kalóriát tartalmaz, tehát ezzel is csínján kell bánni, nem csak a szénsavas üdítőkkel.
Kapcsolódó cikkek
