A kutatók arra is rájöttek, hogy a HPV 16-os és 18-as szerotípusa elleni oltás az ezekkel közeli rokonságban álló más rákkeltő típusok, így a HPV-31 és HPV-45 ellen is véd.
Dr. Jorma Paavonen, a Helsinki Egyetem kutatója munkatársaival 15 és 25 év közötti nőket oltott be hat hónap alatt három alkalommal és azt találta, hogy a vakcina 98 százalékban hatásos a HPV-16/18 ellen, míg 37-54 százalékban a többi 12 rákkeltő HPV szerotípus ellen. A méhnyakrákos esetek körülbelül 70 százalékát a HPV 16-os és 18-as szerotípusa okozza, a keresztreakciók miatt a vakcina további 11-16 százalékos védettséget nyújt.
“Bár ki kell emelni az oltott és nem oltott nők rendszeres kenetvizsgálatának és HPV-szűrésének fontosságát, a vakcina képes jelentősen csökkenteni a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok előfordulását, valamint a konizációs műtéteket” – írták a szerzők. A cikkhez írt szerkesztőségi kommentárban Karin B. Michaels, a Harvard Egyetem és Dr. Harald zur Hausen, a heidelbergi Német Rákkutató Intézet tudósai kiemelik, hogy a HPV terjedésének megakadályozása érdekében nemcsak a lányokat és a nőket, hanem a népesség másik felét, a férfiakat és fiúkat is oltani kellene.
A cikk a Lancet nevű sajtóorgánumban jelent meg.
Itthon 2014-ben már a 7. osztályos lányok ingyen kapták a HPV elleni oltást – összesen 38 ezer lány nyert így védettséget. A nemzeti védőoltási programban 2015-ben még több – 44 ezer – 12. életévét betöltött általános iskolás vehetett részt. A vakcina beadása teljes mértékben ingyenes, az állam finanszírozza.
Magyarországon kétféle védőoltás is elérhető, de a nagyfokú tájékozatlanság és az interneten terjedő tévhitek miatt még mindig nagyon kevesen élnek a megelőzés lehetőségével. Az alábbiakban összeszedtük a legjellemzőbb tévhiteket és azok cáfolatát.
A magyarországi statisztika az egyik legrosszabb Európában a méhnyakrákos megbetegedések és az áldozatok számát tekintve, uniós szomszédaink közül is csak Romániában rosszabb a helyzet, pedig körülbelül egy évtizede elérhető a védőoltás. Hazánkban évente körülbelül 500 nő esik áldozatul a méhnyakráknak.
Az egyik, talán leggyakoribb tévhit,hogy a HPV csak a méhnyakrák kialakulásában játszik szerepet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vírus méhnyakrák mellett fej-nyaki, szeméremtesti, pénisz, hüvely- és végbélnyílás körüli rákokat is okoz, az összes daganatos megbetegedés kialakulásának pedig mintegy 5 százalékáért felelős.
A HPV elleni védőoltást tanácsos a szexuális élet kezdete előtt beadni, amikor a gyermek még biztosan nem “találkozott” a vírussal. Azonban felnőtt nőként és férfiként is szükség van az oltásra, mert a fertőzésen történő átesés után sem alakul ki tartós védettség, így a vírusokat újra és újra el lehet kapni, az újrafertőződés pedig nagyon gyakori. Védőoltás nélkül minden szexuálisan aktív felnőtt ki van téve a daganatos megbetegedések kockázatának, nemtől és életkortól függetlenül.
A HPV fertőzések 90 százaléka spontán elmúlik, de ha a fertőzés több mint egy évig elhúzódik, akkor fennáll a daganatos megbetegedések kialakulásának lehetősége. A vírus több évig is jelen lehet a szervezetben tünetmentesen, tehát a fertőzés és a daganat kialakulása között hosszú idő is eltelhet.
A rosszindulatú daganatok többségéért a HPV 16-os és 18-as típusa felelős, amely ellen a kétkomponensű, valamint a négykomponensű védőoltás is hatásos. A négykomponensű ezek mellett a nemiszervi szemölcsöket leggyakrabban okozó 6-os és 11-es típusok ellen is véd, így ezzel a HPV által okozott betegségek nagy része megelőzhető.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
