A babák is fel tudják már ismerni a színlelést, imitálást, és a kisgyerekek nagyjából fele tud már imitálni, tettetni a Bristoli Egyetem új kutatása szerint. A kutatás szerzője, Elena Hoicka, az egyetem Neveléstudományi Karának pszichológia professzora elmondta: „Az eredményeink rávilágítanak arra, hogy a színlelés, imitálás egy összetett, fejlődő folyamat, ami nagyon korán kezdődik, és segíti a kognitív és szociális készségek fejlődését. Az imitálás kulcsfontosságú része a gyerekek tanulásának, kreativitásának, a barátkozásnak és mások megértésének. A tanulmány ennek számos különböző szakaszát és típusát térképezi fel” – idézi a Medical Xpress.
A felmérésben 900, újszülöttől hároméves (negyvenhét hónapos) korú gyermek szülőjét kérdezték, az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából és Kanadából. A válaszok szerint a tizenkét hónapos gyerekek fele rendszeresen alkalmazta a színlelést, tettetést – a legkorábbi életkor, amikorról az imitálásról számoltak be szülők, négyhónapos volt.
(Kép forrása: Getty Images)
A kutatók az imitálás 18 típusát különböztették meg, melyek a korai években alakultak ki és fejlődtek. Az egyéveseknél például kezdetben a testük is értintett ebben, például hogy alvást színlelnek. Emellett mutatnak gesztusokat testrészeikkel – például úgy tesznek, mintha az ujjukkal fogat mosnának –, tárgyakkal, vagy úgy tesznek, mintha egy tárgyat rendeltetése szerint használnak – például ivást mímelnek egy üres pohárból. Hoicka szerint ez tovább vezet ahhoz, amikor eljátsszák egy tárgyról azt, mintha egy másik lenne, például úgy tesznek, mintha egy banán egy telefon lenne. „Az imitálásnak ez a fajtája utat nyit a kreatív játék érzésére, mert már el tudnak képzelni bármilyen dolgot, amivel játszani szeretnének” – magyarázta.
A beszámolók szerint a kétéveseknél az imitálás még elvontabb, absztraktabb gondolkodást mutat – a gyerekek úgy tesznek, mintha olyan dolgokat csinálnának, amikkel egyébként a mindennapokban nem találkoznak, például mintha űrrakétát vezetnének. Ebben az életkorban másoknak tettetik magukat, tárgyakat, állatokat vagy más embereket utánoznak, úgy tesznek, mintha azok/ők lennének. A szakember szerint ebbe az általuk ismert emberek és olyan kitalált szereplők is beletartozhatnak, mint például Pókember vagy Peppa malac. Ahogy a nyelvi készségeik is fejlődnek, az lehetővé teszi azt is, hogy kidolgozott történeteket találjanak ki eközben.
A hároméves gyerekekről azt mondták a résztvevők, hogy rendkívül kreatívak, gyakran találtak ki elrugaszkodott történeteket, például űrben repülő rajzfilmfigurák megszemélyesítésével. Néhányan pedig képzeletbeli barátokat találtak ki és úgy tettek, mintha velük lépnének interakcióba.
A tanulmány az első olyan, amely feltérképezi, hogyan és mikor fejlődik az imitálás az újszülött kortól hároméves korig. A kutatók remélik, hogy az eredmények segítenek a szülőknek, kisgyerekkori pedagógusoknak abban, hogy bizonyos életkorokban milyen imitálós, utánzós játékokat érdemes kipróbálni a gyerekekkel, támogatva tanulásukat, kreativitásukat és a barátkozást.
Kapcsolódó cikkek
