Az Alfa Generáció Labor kutatása szerint máshogy zajlik az összefüggések és a részletek értelmezése egy sokat mobilozó és a digitális eszközöket nem vagy kevésbé használó gyerekek között. Hogyan?
Ha látunk egy képet, pl. egy csillag alakzatokból kirakott napot, akkor először a teljes képet látjuk, azaz a napot, ez segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontokként lássuk, hanem rögtön észrevegyük az egész, értelmes alakzatokat.
“A teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például a fenti összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan” – idézi a 24. hu Konok Veronikát, a kutatás első szerzőjét.
Azok a gyerekek, akik sokat mobiloznak, gyakorlatilag a 2010 után született generáció azonban nem a napot, hanem a csillagokat fogja először észrevenni a képen. Azaz, ők a részleteket dolgozzák fel először és csak utána látják meg a teljes képet. Ők gyorsabban reagálnak akkor, ha az ábra a részletek szintjén van.
- Kapcsolódó: Aggasztóan sokat kütyüznek a kisgyerekek
A figyelmi teszt előtt ovis gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem-digitális játékkal (whack a mole) játszott (a gyerekek csoportba sorolása független volt attól, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem).
“Az eredmények szerint 6 perc digitális játék elég volt ahhoz, hogy a gyerekek a részletekre fókuszáló figyelmi stílust mutassák a figyelmi teszten. Ezzel szemben a manuális játékkal játszók a tipikus globális stratégiát mutatták a figyelmi teszt megoldásakor” – mondja Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője.
Tehát elmondható, hogy a digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk. Ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet, mert ebben az időszakban az agy még könnyen alakítható, és a masszív eszközhasználat akár hosszú távú hatásokat is magával vonhat.
“A tipikustól eltérő figyelmi stílus nem feltétlenül rossz, de az biztos, hogy más, mint amit eddig tapasztaltunk, és ezt fontos figyelembe venni többek közt az oktatási módszerek kialakításakor” – mondja Liszkai-Peres Krisztina, a kutatócsoport munkatársa, a cikk másik szerzője.
Az eddigi kutatások szerint azok az emberek, akik inkább a részletekre fókuszálnak, jobbak az analitikus gondolkodásban, de kevésbé kreatívak és szociális téren is lehetnek hiányosságaik. Elképzelhető, hogy az új generáció tagjai közül több tudományos/műszaki gondolkodású felnőtt kerül majd ki, és kevesebben mennek művészeti vagy emberekkel foglalkozó pályára, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világunkat.
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
