Ez derül ki az OGYÉI adataiból, amit az intézet az Elhízás Világnapja kapcsán közölt.
Az elmúlt 40 évben tízszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma világviszonylatban: míg 1975-ben 11 millió, 2016-ban már 124 millió gyermek küzdött súlyproblémákkal – a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent közlemény az eddigi legnagyobb esetszámú epidemiológiai vizsgálat eredményeit mutatja be 31,5 millió, 5-19 éves gyermek mért adatai alapján.
A vizsgálatban, melyet az Imperial College London és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetett, több mint 1000 kutató működött közre, köztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársai.
Az eredmények szerint Magyarországon a 6-8 éves gyermekek több mint 20%-a túlsúlyos vagy elhízott (fiúk 20,5%, lányok 21,9%).
Ezzel Magyarország a lányoknál világviszonylatban a túlsúly tekintetében a 200-as listán 99., az elhízás viszonyában pedig 85. helyen áll. Fiúknál a túlsúly viszonyában az 50. helyen áll, ha az elhízást nézzük, akkor pedig az 54. helyen áll.
Ezek a számok mind jelentős javulást mutatnak a korábbi évekhez képest. A gyermekkori elhízás előfordulása nálunk 2010 óta nem változott. Ez persze nem jelenti azt, hogy „hátradőlhetünk”, mert ez a 20 százalékos arány még mindig nagyon magas, minden ötödik kisiskolás gyermek túlsúlyos vagy elhízott.
A gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulása az egyes régiók között nagyon jelentős különbségeket mutat: a legtöbb túlsúlyos és elhízott gyermek a Dél-Dunántúlon (27,2%), míg a legkevesebb Közép-Magyarországon (18,1%) él. Tovább elemezve az eredményeket, az elhízásnál (ami a súlyosabb kórkép) találunk jelentős eltérést: a legalacsonyabb (Közép-Magyarország) és legmagasabb (Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország) előfordulási arányok között majdnem kétszeres a szorzó.
A gyermekkori túlsúly és elhízás mértéke már nem növekszik itthon, ennek hátterében az állhat, hogy számtalan olyan rendelkezés és program van, amelyek támogatják az egészséges iskolai környezetet, a gyermekek egészséges táplálkozását.
A megelőzés azért is nagyon fontos, mert az elhízás már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli, pl. cukorbetegség, asztma, magas vérnyomás, depresszió. Emellett a gyermekkori túlsúly és elhízás nagy valószínűséggel felnőtt korban is súlyproblémákat eredményez: a túlsúlyos serdülők 80%-a túlsúlyos lesz felnőttként is. További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás kezelése és a következményesen megjelenő betegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára. Az Európai Unióban az egészségügyi költségvetés körülbelül 7%-át fordítják az elhízással kapcsolatos betegségek kezelésére.
Az OGYÉI számos olyan projektben részt vesz, mely a gyermekkori elhízás megelőzését hivatott szolgálni, ám fontos és nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szülők és a pedagógusok támogatása, együttműködése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a gyermekkori elhízás folyamatát. A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent adatok azt bizonyítják: Magyarország jó úton jár. Az OGYÉI táplálkozástudománnyal foglalkozó szakértői folyamatosan figyelik más országok jó és bevált gyakorlatait, illetve sok esetben utat mutatva másoknak igyekeznek tenni a gyermekek egészségvédelme érdekében.
Mikor mondhatjuk azt egy gyerekre, hogy elhízott?
A gyermekeknél bonyolult meghatározni, hogy ki számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak. Jelenleg nálunk háromféle definíció van érvényben: az WHO-é, az Elhízás Elleni Nemzetközi Akciócsoporté (IOTF), és a magyarországi szakirodalomban bevett módszer. Számolási elveik hasonlóak, a testtömegindex (TTI, testsúly kg-ban/testmagasság négyzete méterben) meghatározásán alapulnak. A kategóriák határértékei viszont életkoronként és nemenként eltérőek.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: OGYÉI
Kapcsolódó cikkek
