A családi hagyománytól és az adott kultúrkörtől is függ, ki „hozza” a gyerekeknek az ajándékot a jeles ünnepekkor, az viszont közös, hogy az a valaki jóságos, kedves, gyakran mesebeli és varázslatos – legalábbis a gyerekek számára biztosan. Nálunk nemrég járta körbe az ablakba tett csizmácskákat a Mikulás, és a Jézuska vagy az angyalok már készítik az ajándékokat a karácsonyfa alá – legalábbis ezt meséljük a gyerekeknek jó ideig. Vajon miért? Talán mert mi is így hallottuk kicsi korunkban, és azt a varázslatot, azt a csodavárást szeretnénk nekik is megadni karácsonykor, amire mi olyan jó szívvel emlékezünk.
Miért jó, ha hisz a csodákban?
Amellett, hogy csodás érzés és mesebeli élmény várni a Jézuskát, készülni a Mikulás látogatására, esetleg megpróbálni megtalálni a húsvéti nyuszit, vagy legalábbis a tojásokat és ajándékokat, amiket elpotyogtatott, más előnyei is lehetnek annak, hogy hisznek bennük a gyerekek.
- Segíti a képzelőerőt, támogatja a kreativitást
- A gyerekeknek még (és sokszor nem csak nekik, de ez egy másik történet) szükségük van külső kontrollra, és a Jézuska vagy a Mikulás (pontosabban a bennük való hit) segíthet nekik abban, hogy betartsák a szabályokat.
- A történeteik segítségével könnyebben megértik, átérzik az ajándékozás értékét, élményét.
- A készülődés, várakozás meghosszabbítja az ünnepet, és a hozzá kapcsolódó örömet.
„Tényleg van Jézuska?”
Lehet, hogy maga kezd el gyanakodni, de az is, hogy hall valamit a gyerek az óvodában, iskolában, nagyobb testvérektől, és ennek kapcsán áll elő a fenti kérdéssel. Ami még akkor is váratlanul érhet, ha tudod, hogy lassan itt az ideje. Szóval jobb felkészülni, hogy ne csak hebegj-habogj, hanem valami jó stratégiával tudj előállni. Katie Plunkett, a kidtalk.co szakértőjének tippjeiből válogattunk.
1. Nem muszáj (rögtön) válaszolnod
Nem kell nekiállnod bizonygatni az igazadat, és belebonyolódni, inkább fordítsd vissza a kérdését, és kérdezd meg: „Te mit gondolsz?”
2. Igazítsd hozzá a válaszodat
Amikor így visszakérdezel, a gyerek válasza sokat segíthet neked abban, hogy felmérd, mi az, amit megoszthatsz vele, mennyire kíváncsi, mi érdekli, és milyen válaszokkal áll elő ő maga. Ez nagyon fontos: puhatold ki, hogy áll a dologhoz, és annyit mondj neki, amiről úgy érzed, pont elég.
3. Megkérdezheted, hogy miért kérdezi
Ebből kiderül, hogy mással beszélgetett-e erről, vagy ő maga gyanakszik, miért merültek fel a kérdései – majd kiderítheted, hogy mire kíváncsi igazából.
4. Rákérdezhetsz, hogy miért fontos ez neki
És hogy hogyan érezné magát az igen és a nem válasz esetén. Ha azt látod, hogy teljesen lesújtja már a lehetősége is annak, hogy a Jézuska vagy a Mikulás nem létezik valójában, akkor állj a lehető legfinomabban a témához, és módjával adagold az információt.
5. Nem kell, hogy lerombold a csodát
És ehhez nem az kell, hogy minden erőddel tovább csűrd-csavard úgy a beszélgetéseket, hogy a Jézuska, Mikulás létezését bizonygasd. Ami sokkal fontosabb, hogy beszélgess arról, hogy mit jelképez a Jézuska, mit jelent a gyerekek számára a Mikulás, hogyan viselkedhetünk mi magunk is Jézuskaként vagy Mikulásként, hogyan lehet akár az ő ajándéka is akár egy kisebb gyerek számára egy ünnepi csoda. Még ha nem is gyanakszik még a picikéd, akkor is jó, ha a Jézuska és „társai” nem csupán „ajándékszállítók” számára, hanem minél többet beszélgettek a segítés, ajándékozás, gondoskodás, adakozás öröméről, fontosságáról. És így majd észrevétlenül az ajándékvárás öröme mellett egyre erősebb lesz a gyerek számára az ajándékozás öröme, és az ünnep egyre inkább szól majd a közösen töltött időről, a szeretet kimutatásáról, az ajándékokban való tobzódás helyett-mellett.
Nem kell idő előtt elrontani a „játékot”, de ismerd fel, amikor már nem kell erőltetni a varázslat szó szerinti értelmét. És segítsd, hogy ehelyett megérthesse, megélhesse azt, amit az ünnep valójában jelenthet: szeretetet, kapcsolódás, adakozást, jóságot és jószívűséget, egymásra figyelést, és az egymásban lelt örömet.
Amit ne tegyél
Nyilván te is szeretnéd, ha minél tovább csodának élné meg a gyerek az ünnepet – de ehhez nem kell mindenáron bizonygatnod neki a Jézuska létezését. Amit inkább ne tegyél:
- Ne mondj túl sokat. Ha már eljött ez a beszélgetés, nem kell, hogy a többi csodás kedvencre, a húsvéti nyuszira, fogtündérre is kitérjetek.
- Ne akard meggyőzni, amikor nyilván rájött. Nem jó, ha újra meg akarod győzni arról, hogy a Jézuska márpedig létezik, ha egyszer látod, hogy megtudta, kitalálta, érti, hogy mi a helyzet. Ezt így már hazugságnak élheti meg.
- Nem kell kétségbe esni, ha ő is kétségbe esik. Ne állj neki bizonygatni, egyre bonyolódó kamuzásokba keveredni, csak mert a gyerek sír, elkeseredett. Ez egy természetes folyamat, ilyenkor egy gyászfolyamatot él meg a gyerek – fájdalmas számára, de nem az a megoldás, ha ezt a fájdalmat el akarod nyomni, meg akarod szüntetni.
Hagyd, hogy „elgyászolja” a hitét, és erősítsd abban, hogy a karácsony ettől még igenis egy csoda, ami ott van mindannyiunk szívében. Az a jóság, segítőkészség, adakozás, figyelem az igazán fontos, amit a Jézuska (meg a Mikulás, meg az angyalkák…) jelentenek számunkra. Hidd el, érteni fogja, még ha nem is azonnal.
Forrás: Instagram.com/kidtalk.co