Két, tisztítószerek gyártásával foglalkozó cég is végeztetett olyan kutatást, melyekkel azt kívánták felmérni, milyen hatással van maga a takarítás aktusa az érzelmeinkre. Az egyik kutatásba 62, 25 és 45 év közötti felnőttet vontak be, akiknek különböző konyhai takarítási feladatokat kellett elvégezniük, miközben egy speciális eszközzel mérték a testük önkéntelen válaszreakcióit, például a szívritmust. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy takarítás közben minden résztvevő nyugodtabbá vált, úgy érezték, hogy jobban képesek irányítani a környezetüket. Később pedig azt is elmondták, hogy “elszántabbnak, büszkének, inspiráltnak érezték magukat”. Meglepő módon, a résztvevők 66 százaléka azt mondta, gyakran tovább takarít, mint eredetileg tervezte, éppen amiatt a kellemesen felfokozott állapot miatt, melyet takarítás közben él át.
A másik kutatás két részből állt. Az első, internetes felmérés során 2000 felnőtt töltött ki egy kérdőívet, melyből kiderült, hogy azok, akik élvezettel takarítottak, 25 százalékkal boldogabbnak érezték magukat, mint azok, akik utálták ezt a feladatot. Szintén növelte a boldogság érzését, ha valaki rendszeresen takarított otthon. A takarítás pedig egyéb pozitívumokkal is együtt járt, például javuló koncentrációval, nyugodtabb pihenéssel és mélyebb alvással.
Ebben a kutatási szakaszban szülőket is megkérdeztek arról, szerintünk milyen hatással van a gyerekeikre, ha kitakarítják a szobájukat. 60 százalékuk azt válaszolta, hogy a gyerekeik jobban tanultak egy tiszta és rendes szobában, 49 százalékuk pedig azt tapasztalta, szignifikánsan javult a gyerekek viselkedése, ha tiszta volt a szobájuk.
Szintén előnyösnek tűnt, ha a gyerekeket arra tanították, hogy minél fiatalabb koruktól maguk is takarítsanak. Ha ez is a feladataik között volt, akkor jóval empatikusabbak voltak, és szívesebben segítettek másoknak is.
A kutatás második szakaszában a 20 önkéntest kértek meg arra, hogy töltsenek időt két, teljesen egyforma szobában, melyek között csak az volt a különbség, hogy az egyik tiszta és rendes, míg a másik koszos és rendetlen volt. A résztvevőket ezekben az esetekben is biometrikus eszközökkel vizsgálták, hogy felmérjék, hogyan reagálnak az eltérő helyzetekre. Úgy találták, hogy a tiszta környezetben nemcsak a boldogságuk nőtt meg, de a kritikus gondolkodás képessége (mely a produktivitással van kapcsolatban) is, a stressz-szintjük pedig csökkent.
A takarítás ugyan nem tartozik a legkedveltebb szabadidős elfoglaltságok közé, de ha sikerül egy kicsit más szemszögből nézni, felfogható úgy is, mint egy produktív módszer arra, hogy megszabaduljunk a stressztől és a feszültségtől.
(via)
Ez is érdekelhet: