A gyerekek elfenekelését sokan nem tartják bántalmazásnak, például az Egyesült Államokban egy friss felmérés szerint a szülők felel az elmúlt egy évben elfenekelte a gyerekét, sőt, egyharmaduk a megelőző héten is megtette ezt. Noha a gyerekverést egyre szélesebb körben fogadják el bántalmazásnak, úgy tűnik sokan nem ide sorolják az elfenekelést.
Harvardi kutatók szerint a fenyítésnek ez a formája is káros hatással van a gyerekek fejlődésére. Egy nemrégiben a Child Development folyóiratban publikált tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az enyhének gondolt elfenekelést ugyanúgy kedvezőtlenül hat a gyerekek agyára, mint az erőszak többi formája – írja a Qubit.hu.
A kutatás olyan korábbi eredményekre is épített, amelyek az agy egyes területeinek fokozott aktivitását mutatták ki bizonyos ingerek, “végszavak” hatására bántalmazott gyerekeknél. Az elfenekelt gyerekeknél az agy prefrontális kéregének több régiójában is fokozottabb idegi választ mértek, olyan területeken is, amelyek nagy szerepet játszanak a külvilágból érkező, jelentős következménnyel bíró ingerekre adott reakciókért, és befolyásolhatja a döntéshozatalt, a helyzetek feldolgozásának módját is.
Mint Katie A. McLaughlin, a kutatás résztvevője, az egyetem tanára, a pszichológia szakon működő Stressz és Fejlődés Laboratórium vezetője elmondta, “az már ismert, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek a családjában a testi fenyítés bevett nevelési eszköz, nagyobb valószínűséggel alakul ki szorongás, depresszió, tudatmódosító szerek használata, viselkedészavarok és egyéb mentális problémák”. Sokan azonban nem gondolják, hogy a fenekelés is erőszak, ezért ebben a tanulmányban kifejezetten azt vizsgálták, hogy a fenyítésnek ez a formája okoz-e neurobiológiai változást az agy fejlődésében.
A kutatók 3-11 éves gyerekekről szóló tanulmányok adatait vizsgálták, közülük is azokra a 10-11 évesekre koncentráltak, akiket korábban elfenekeltek. A gyerekek MRI-vizsgálatnak vetették alá, miközben egy monitoron képeket mutattak nekik félelmetes és neutrális arcokról. A gép eközben a gyerekek agyi reakcióit figyelte, majd a kutatók megnézték, hogy a képek különböző válaszokat váltanak-e ki az elfenekelt és a fizikailag nem bántalmazott gyerekek agyából.
A teljes mintában intenzívebb reakciót váltottak ki az agy több területén a félelmetes arcok, mint a semlegesek. Az elfenekelt gyerekek agyában azonban az MRI-vizsgálat nagyobb aktivitást mért a prefrontális kéreg több részén, összehasonlítva a soha el nem fenekelt gyerekek válaszkészségével. A másként is bántalmazott és az elfenekelt gyerekek reakciókészsége között ugyanakkor nem találtak különbséget.
Az eredmények szerint, ahogy McLaughlin fogalmazott: “miközben nem látjuk erőszaknak a testi fenyítést, a gyermeki agy arra adott válasza egyáltalán nem különbözik a bántalmazásra adott reakciótól. A két dolog nem különbözik, inkább csak a mértékük.”
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy megállapításaik nem minden elfenekelt gyerekre érvényesek. A bántalmazásra adott reakció ugyanis nem univerzális, vannak például olyan gyerekek, akik rugalmasabban alkalmazkodnak a velük történtekhez. “De a legfőbb tanulság az, hogy a testi fenyítés kockázatos, mert felerősíthet potenciális problémákat a gyermek fejlődésében, és mind a szülőknek, mind a törvényhozóknak azon kellene dolgoznia, hogy csökkentsék az előfordulását.”
Magyarországon 2005 óta jogszabály tiltja a gyerekek bármiféle otthoni bántalmazását, a bűnügyi, oktatási és szociális rendszerbeli tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a testi fenyítés ma is a nevelés része itthon.
Forrás: Qubit.hu
Kapcsolódó cikkek
