Nyelvórák
A legtöbb pedagógus osztja a nézetet: jó lenne egy kicsit várni! Az óvodáskori nyelvtanulás nem rossz dolog, de csak akkor ér valamit, ha van folytatása az iskolában. Erről itt olvashatsz bővebben.
Az idegen nyelv tanulása egynyelvű családoknál valójában akkor időszerű, ha a gyerek már jól tud írni, olvasni – vagyis harmadik osztálytól. Két év múlva akár egy újabb nyelv kerülhet az órarendbe, a gyerekagy jól bírja az iramot – persze, a számára megfelelő tanítási módszer mellett.
Mozgás
Az óvodai testedzés, ha játékos, és nem az élsportra nevelés a cél, jót tesz a kicsiknek. A gyermektorna, az úszás egy felkészült szakember segítségével feltétlenül növeli a gyerek erőnlétét, ellenállóképességét, de csak akkor hasznos valóban, ha a kicsik élvezik, és nem a medence partján való cidrizéssel, vagy egymás bosszantásával töltik az idő jó részét a „foglalkozás” alatt. Ugyanez érvényes az alsó tagozatos korosztályra is.
Ebben az életkorban a gyerek legfőbb igénye a játék – ha az edzés nem kiképzés, hanem élvezet a gyerek számára, akkor (kötöttségeivel együtt is) élvezetet jelenthet a kisdiáknak. A tanulástól a sportra „elvett” idő nem megy kárba. Még az is előfordulhat, hogy a rendszeres sportolástól javul a bizonyítvány. A legtöbb sportág (az úszás, a küzdősportok kifejezetten) ugyanis olyan idegpályákat járat be, amelyek a tanuláshoz is szükségesek.
Zene
A zenetanulással hasonló a helyzet. Iskoláskor előtt igazán az együttes éneklés és a zenehallgatás is elég ahhoz, hogy a zenei kultúra alapjait lerakjuk. Az ovis szolfézs, az ovis furulyaóra kevés gyerekben hagy maradandó élményt. A legtöbb hangszer használatára a picikék még fizikailag nem alkalmasak.
Mindent összevetve az óvoda és az iskola első éveiben az apróság kiegyensúlyozott fejlődését nem a „különórák” segítik elő. Elég megküzdeniük az alkalmazkodás nehézségeivel, a szülőtől való elválás bizonytalanságával.
Ha valamilyen terület iránt különösen érdeklődik a gyerekünk, írassuk be, de mérjük fel korlátainkat – ne teljen minden délután edzéssel, zeneórával vagy tantárgyi fejlesztéssel. A kicsi gyerekeknek szabad játékra, a nagyobbacskáknak pedig legális lustálkodásra is szükségük van.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
