A lepkehimlő (”ötödik betegség”, ”ötödik kiütéses betegség”, ”pillangóvírus” neveken is ismert), orvosi nevén erythema infectiosum egy főként kisgyerekeket, gyerekeket érintő vírusos megbetegedés. Mit érdemes tudni erről a betegségről?
Egy édesanya, Dóra elmesélte a Gyerekszoba.hu-nak, hogy náluk az óvodai közösségben nagyjából októberben kezdődtek a lepkehimlős megbetegedések, és az ő kisfia, Máté éppen most kapta el a vírust (merthogy vírus a kiváltó kórokozó). „Tegnap kezdődött nála a betegség, de a kiütéseken kívül nincsen semmi baja” – mesélte az édesanya. Náluk az óvodában már annyian voltak lepkehimlősök, hogy a jellegzetes kiütés alapján ők is tudták, hogy erről a betegségről van szó.
Máté most néhány napig otthon marad, de Dóra szerint kisfia egyébként jól érzi magát, nincsenek más tüneti, és a piros kiütés is csak az arcán jelent meg, máshol nem láttak rajta.
Valószínűleg nem az ő óvodai közösségük az egyetlen most, ahol vannak lepkehimlős gyerekek. Mint azt Dr. Adonyi Nóra házi gyermekorvos portálunknak elmondta, az ő praxisában, Budapest III. kerületében valóban sok a hasonló megbetegedés. Ahogy az lenni szokott, az egy közösségbe járóknál gyorsan terjed a betegség.
A gyermekorvostól megtudtuk, hogy a betegséget az úgynevezett parvovírus B19 okozza. A lepkehimlő cseppfertőzéssel terjed, a lappangási ideje 4-14 nap lehet, és olyan tünetekkel jár, mint a kisebb láz vagy hőemelkedés, fejfájás, végtagfájdalom, elesettség.
A kezdeti tünetek után többnyire egy-két (de akár öt) nappal kezdenek látszani a kiütések. „Tankönyv szerint először az arcon jelennek meg. Azért nevezik lepkehimlőnek, mert a két orcán, az orr két oldalán egy jellegzetes mintát alakít ki. A száj körüli rész általában egy kicsit sápadt, amitől olyan, mintha egy piros lepkévé válna az arc” – magyarázta a gyermekorvos hozzátéve, hogy a kiütések ezt követően megjelennek a törzsön, majd a végtagokon is. „A kiütések általában abban a sorrendben is múlnak el, ahogyan megjelentek: ahogy lefutnak a törzsre, akkor elmúlik az arcon, és ahogy kifutnak a végtagokra, elmúlnak a törzsön. Ez nagyjából egy hét alatt meg történik.”
Amikorra a betegség bőrtünetet okoz, már alacsony a fertőzőképessége, mint a lappangási idő alatt, és az úgynevezett virémia fázisában a legfertőzőbb, amikor az általános tünetek jelentkeznek. „Nagyon sokszor úgy találkozunk a megbetegedéssel, hogy előtte semmilyen tünete nem volt a betegnek, sem láz, sem elesettség, sem nátha, egyszerűen csak megjelentek a kiütések” – mondta el a gyerekorvos, aki szerint éppen emiatt nehéz megállítani a betegség terjedését: „Ha nincsenek a kezdeti tünetek, amelyek miatt otthon maradt volna a gyerek, akkorra, amikorra megjelennek a kiütések, már találkozott másokkal fertőzőképesen.”
A betegség jellemzően az óvodások és a kisiskolások körében terjed, általában a téli szezonban. A felnőtteknél általában nem alakul ki – nekik több mint ötven százalékuk átvészelte már a lepkehimlőt gyerekkorában, ezért nem fertőződnek meg vele ismét, akik pedig érintettek lesznek, azoknál nagyon enyhe tünetek jelentkezhetnek (de akár tünetmentes is lehet a betegség).
A terápiát illetően általában nincs szükség különösebb kezelésre; a tünetek maguktól elmúlnak. A kiütéseket sem szükséges semmivel sem bekenni, kivéve, ha viszketnek – de ez csak nagyon ritka esetben van így – mondja Adonyi doktornő. A további panaszoknál tüneti kezelés ajánlott, illetve a gyógyulásig ágynyugalom. A kiütések eltűnése egy hétig is eltarthat, így általában néhány nap otthonmaradást szoktak javasolni a gyerekeknek, mielőtt visszatérnek a közösségbe.
A lepkehimlő megelőzésére nem létezik védőoltás, „cserébe” enyhe betegség, ami szövődménymentesen zajlik le.
A betegséget okozó parvovírus B19 azonban extrém ritka esetben okozhat vérszegénységet (anémiát). Így ha sápadtnak, elesettnek vagy fáradékonynak látjuk a beteget egy ilyen fertőzés után, akkor érdemes laborvizsgálatot készíttetni.
Azoknál a kismamáknál, akik korábban még nem esetek át a betegségen, ritka esetben a vírusfertőzésnek sajnos lehet magzatkárosító hatása az első trimeszterben. Ezért ha a várandós környezetében volt lepkehimlős beteg a huszadik hét előtt, akkor érdemes felkeresni a nőgyógyászt, és ellenőriztetni a baba állapotát, azt, hogy minden rendben van-e.
Kapcsolódó cikkek
