Az eritema infekciózumot ötödik betegségnek is nevezik, utalva arra, hogy a négy leggyakoribb fertőző kiütéses gyermekbetegség mellé (kanyaró, skarlát, rózsahimlő és a negyedik betegség) utólagosan érdemes ebbe a csoportba tenni ezt a betegséget is
Az eritema infekciózumról már 1799-ben beszámoltak, végül azonban 1896-ban sikerült pontosan azonosítania a betegséget T. Escherichnek.
Az eritema infekciózumból többnyire gond nélkül, gyorsan felgyógyulnak a gyermekek, ugyanakkor a krónikus vérképzőszervi betegségekben szenvedőkre, a szerzett vagy veleszületett immunhiányos betegekre valamint a várandósokra veszélyes lehet ez a fertőzés.
Eritema infekciózum
Az eritéma infekciózum egy főként az óvodás– és iskoláskorú gyermekeket érintő vírusfertőzés, mely többnyire kezelést sem igényel. A vírus okozója a humán parvovírusok közé tartozó Parvo B19 altípus, amely főként cseppfertőzéssel terjed, de fertőzött vérrel való érintkezés is továbbíthatja. Magyarországon általában 5-7 évente üti fel a fejét parvovírus B19 járvány, amely leggyakrabban a téli és tavaszi hónapokban fordul elő.
A betegség ismert neve (a lepkehimlő vírusa) az arcon lepkealakú foltokban megjelenő szimptómákra utalnak.
Az eritema infekciózum tünetei
A vírussal megfertőződött gyermekek 20%-ánál nem jelentkeznek tünetek, ugyanakkor a vírust továbbadhatják másoknak.
Az eritema infekciózum lappangási ideje 4-14 nap.
A fertőzést követő 6-8. napon jelentkeznek a betegség aspecifikus tünetei, úgy mint hőemelkedés vagy nem túl magas láz, amely rossz közérzettel, emésztési panaszokkal, esetleg felső légúti huruttal és izomfájdalommal társul. A vírus ebben az időszakban kimutatható a torok- és orrváladékból.
Ezt követően, 1-4 napon belül megjelennek a betegség specifikus tünetei (kiütések, bőrpír), ekkor azonban a beteg már nem fertőz.
Az élénkpiros kiütések az orcákon figyelhetőek meg, majd később a karokra és lábakra valamint a törzsre is tovább terjednek. A kiütések viszkethetnek és kiemelkedő, foltos vörös területekből valamint fonalas mintázatokbóll állnak. Jellemző tünet lehet még a száj körüli sápadtság.
A betegség általában 5-10 napig tart, ám annak elmúltával – napsütés, láz testmozgás hatására – a kiütések átmenetileg újból megjelenhetnek.
A fertőzés tartós szövődményként, elsősorban tinédzserkorú betegeknél változó lokalizációjú, nehezen múló nagyízületi gyulladás alakulhat ki.
Az eritema infekciózum diagnózisa és kezelése
A diagnózis alapja a klinikai kép: a gyermekorvos sok ilyen esettel találkozik, így a jellegzetes kiütések alapján felállítja a kórismét. Kérdéses esetben vérvételes vizsgálattal utólagosan bizonyítható a betegség.
A beteg tüneti kezelést kap: a kezelés célja a láz és a fájdalom csillapítása. Általában azonban gyógyszert sem szükséges szednie a gyermeknek. Amennyiben a kiütések viszketnek, kellemetlenségeket okoznak, akkor az orvos felírhat egy enyhe bőrnyugtatót szert.
Súlyos következménnyel is járhat
Mivel a fertőzést a terhesség alatt az anya átviheti magzatára, ezért azok a terhes kismamák, akiknek a környezetében eritema infekciózum fordult elő, minél hamarabb forduljanak orvosukhoz! Az eritema infekciózum ugyanis károsíthatja a magzatot. A fertőzés súlyos vérszegénységet, folyadéktöbbletet és duzzanatot (ödémát) okozhat a magzatban, és ritkán vetéléshez is vezethet.
Kapcsolódó cikkeink gyermekbetegségek témában:
- Gyomorkimenet-szűkület (pylorus stenosis): tünetek és kezelés
- Húgycső-hasadék: tünetek és kezelés
- Kawasaki-szindróma: tünetek és kezelés gyerekeknél
Kapcsolódó cikkek
