Pubertáskortól kezdve pedig a napi 7 órát képernyőző fiatalok agykérge vékonyabbnak bizonyult, mint a kevesebbet “digikütyüző” társaiké.
A pontos ok-okozati összefüggésekért azonban további vizsgálatokra van szükségük a kutatóknak.
Változások az agy fehérállományának szerkezetében
Egy 2017-18-ban az Amerikai Egyesült Államokban óvodáskor előtti (3-5 éves) gyerekeken végzett kutatás arra a kérdésre kereste a választ, okoz-e az agyon szerkezeti változást a nagymértékű képernyőhasználat. A kutatás eredményei további vizsgálódást indokolnak, ugyanis a kis elemszámú (47 fő) minta alapján az derült ki, az ajánlott napi 1 óránál többet képernyőző kisgyerekek agyának fehérállománya eltérően fejlődik az ajánlott napi maximumnál kevesebb képernyőidőt használó gyerekekénél. A fehérállomány az a területe az agynak, amely a nyelvi készségekért, a kialakulóban lévő írás- és olvasási készségekért felel – fontos tehát önmagában az a megállapítás is, hogy okoz változást az agy fejlődésében a képernyőhasználat.
- Kapcsolódó: Mennyit tabletezzen a gyerek?
A képernyő és az orientációs reflex
Kim John Payne az Egyszerűbb gyermekkor című könyvében közérthetően magyarázza el, mi a baj a kisgyermekek televíziózásával – amit alapvetően 7 éves korig nem ajánl. “A tévéműsorok a gyerekek figyelmének megragadásához kihasználják az úgynevezett orientációs reflexet. Ha egy gyerek olyasmit – például villogást, animált figurákat, gyors kameramozgásokat, táncoló betűket – lát vagy hall, amit agya nem tud a ‘rendben lévő’ vagy ‘normális’ dolgok közé sorolni, arra összpontosítja a figyelmét, egészen addig, amíg az agy meg nem állapítja, hogy a jelenség nem jelent fenyegetést.” Természetesen a televíziózásra leírtak az összes többi képernyős eszközre is igazak.
Tompuló figyelem, tompuló fájdalomérzet
“Empirikus kutatások igazolták, hogy a képernyő figyelésének hatására a néző betompul. Ez nagyban hasonlít a fájdalomcsillapító beszedését követő állapothoz” – erősíti meg a fentieket Bojti Andrea gyermekpszichológus. “Túl azon, hogy a villogásokkal tarkított műsor elvonja nézőjének figyelmét minden másról, a néző már a fájdalmat sem észleli ebben az állapotában” – hangsúlyoz egy ritkán említett, de annál veszélyesebb hatást Bojti Andrea.A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy “a modern mesék és gyermekműsorok olyannyira túlstimuláltak vizuálisan és akusztikusan is, hogy a gyerekek jó eséllyel válnak ezektől agitálttá”.
Elvékonyodóban az agykéreg külső rétege?
A képernyőveszély azonban nem szűnik meg a kisiskoláskorra. Az igaz ugyan, hogy az agy plaszticitása 5 éves korig tart, tehát addig lehet fejleszteni, illetve ez idő alatt okozhat nagy károkat az ajánlottnál hosszabb képernyőnézés – mégis, a későbbiekben is oda kell figyelni erre.Az Amerikai Egészségügyi Intézet (NIH) tíz éven át vizsgált 11 ezer, a kutatás kezdetén 9-10 éves kisgyereket. Kétévente MRI képalkotó vizsgálatot végeztek velük, valamint kérdőíven rögzítették a gyerekek képernyőhasználati szokásait. Arra keresték a választ, okoz-e a túlzott digitáliseszköz-használat változást az agy szerkezetében.A kutatók azt figyelték meg, hogy a naponta hét (!) óránál hosszabban képernyőt használó fiataloknál az agy cortex nevű része látványosan vékonyabb a többi gyerekéhez képest. Vagyis az agykéreg külső rétege, amely az öt érzék mindegyikéből származó információ feldolgozásáért felelős, elvékonyodóban van a kiugróan sokat képernyőző fiatalok esetében – ami szintén további vizsgálatokért kiált.
Kapcsolódó cikkek
