A KSH népszámlálási adatai szerint 4125 gyerek él szivárványcsaládban – derül ki az Rtl.hu által kikért statisztikai adatokból. Ráadásul ennél biztosan több gyermek él szivárványcsaládban, hiszen a statisztikákban a szivárványcsaládok tényleges számának csak egy része jelenik meg, amit a KSH az adatfelvétel sajátosságaival magyaráz. „Akik külön háztartásban kerültek összeírásra, vagy nem jelezték kölcsönösen élettársi viszonyukat, azokról a népszámlálás nem nyújt információkat” – válaszolták az rtl.hu megkeresésére. „A népszámlálási kérdőív arra ad lehetőséget, hogy megállapítsuk, hány fő van, aki bejegyzett élettársi családi állapotú, illetve hogy hányan voltak azok a személyek, akik egy háztartásban élnek, azonos neműek, és élettársi viszonyt adtak meg” – tették hozzá.
2016-ban még 681 kisgyereket nevelő, azonos nemű pár szerepel a statisztikai adatokban, a 2022-es népszámlálásnál viszont már 2183 azonos nemű pár mondta, hogy kiskorú gyereke(i) van(nak), és 10 030 azonos nemű élettársi kapcsolatot vettek számba.
Az Rtl.hu-nak Mészáros György, neveléstudománnyal foglalkozó kutató elmondta, hogy 2017-ben meleg egyedülállóként fogadta örökbe kisfiát, Dávidot, akit egyedül nevel, mivel a párjával távkapcsolatuk van. Dávid most tízéves, negyedikbe jár. Az iskolában mindenki tudja, hogy szivárványcsaládban él. „Igazából nincsenek negatív tapasztalataink. Ez egy nyíltan kezelt történet, mindenki tisztában van vele, és teljesen elfogadják. Ez volt a jellemző mindenhol: gyerekorvosnál, tanárokkal, más szülőkkel” – sorolja György. „Rossz megélni, hogy befóliázzák azokat a könyveket, amikben a miénkhez hasonló családok vagy melegek szerepelnek. Ezektől nehéz szabadulni. Ilyenkor az ad erőt, hogy a közvetlen környezetemben máshogy gondolkodnak az emberek” – teszi hozzá.
A „család az család” kampányról ismert Szivárványcsaládokért Alapítvány úgy gondolja, hogy felnőtt egy olyan generáció, amely sokkal szabadabban gondolkodik, és ez látszik a bejegyzett élettársi kapcsolatok számának növekedésén is, ami rekord magas volt a 2022-es évben. A civil szervezet szerint az emberek is sokkal elfogadóbbak, mint azt gondolnánk. „A magyar társadalom több mint fele gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok ugyanolyan jó szülők, mint a heteroszexuális társaik” – hivatkoztak egy nemrég készült kutatásra. Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi programjának vezetője szerint mindez főleg annak fényében figyelemre méltó, hogy az elmúlt években az LMBTQ emberek egyre inkább célponttá váltak a kormányzati kommunikációban, a szexuális kisebbségeket és így gyerekvállalásra készülő azonos nemű párokat pedig több intézkedés is hátrányosabb helyzetbe hozta.
A Háttér Társaság programvezetője szerint a szivárványcsaládban élő gyerekek helyzetét több dolog nehezíti, például az, hogy a törvények csak az egyik, a biológiai vagy az örökbefogadó szülőjüket ismerik el szülőnek. „Az esetükben van egy nagyon erős jogbizonytalanság. Nincs meg az a biztonság, hogy ha történik valami az egyik szülőjükkel, akkor ott a másik” – mondta Polgári Eszter.
Kapcsolódó cikkek
