A levegőminőség azon fontos tényezők egyike, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak az egészségi állapotra, különösen kisgyermekkorban. Ennek fő oka, hogy a gyermekek légzőrendszere még fejlődik, ezért testtömegenként arányaiban nagyobb mennyiségű levegőt lélegeznek be, mint a felnőttek. A nem megfelelő minőségű levegő megnöveli az olyan légúti megbetegedések kialakulásának a kockázatát, mint például a krónikus hörghurut vagy az asztma, emellett fejfájást, álmosságot és koncentrálóképesség-csökkenést okozhat, ami befolyásolja az iskolai teljesítményt is.

Összetétel, hőmérséklet és páratartalom

A levegő összetételére hatással van a beltéri dohányzás, a lakásban használt tisztítószerek, légfrissítők, kozmetikumok, festékek, füstölők, illatgyertyák, továbbá az olyan allergének is, mint például a növényi pollenek, állatszőr vagy penészgombaspóra. Fontos a gyerekszoba megfelelő hőmérséklete is. A hazai szakmai ajánlások szerint az ideális hőfok 20-23°C, de Nyugat-Európában ennél hűvösebbet javasolnak: 18-19°C fokot. Emellett szintén fontos tényező a gyermekszoba páratartalma is, amelyet befolyásol az aktuális időjárás, a szellőztetés gyakorisága, a fűtés, falak, falburkolók, nyílászárók anyaga és minősége vagy akár az olyan lakáson belül végzett tevékenységek is, mint például a főzés. A fűtési időszakban kiemelten érdemes folyamatos figyelemmel kísérni a gyerekszoba páratartalmát, amihez ma már számos mérőeszköz a rendelkezésre áll.

A magas páratartalom veszélyei

A magas és az alacsony páratartalomnak is lehetnek egészségügyi kockázatai. Az Annals of Allergy, Asthma and Immunology folyóiratban közölt kutatásban a University of Cincinnati orvosai kimutatták, hogy azoknál a 3 éves gyermekeknél, akik a magas páratartalom hatására kialakuló penészes falak között növekedtek, hétszer gyakrabban fordult elő asztmás megbetegedés. Az erősen párás levegő az allergiát okozó atkák elszaporodásának is kedvez. Napjainkban a jobb hőszigetelésű falak és ablakok miatt még kevésbé tud a zárt térben képződő pára eltávozni, ami ellen valamelyest megoldást jelent a gyakori szellőztetés – illetve bizonyos páramentesítő berendezések –, hosszú távon azonban érdemes gondoskodni a megfelelő szellőztetési rendszer kiépítéséről.

A túl száraz levegő sem egészséges

A tartósan belélegzett száraz levegő szintén káros lehet az egészségünkre: szárítja a bőrt, a szájat, a szemet, a nyálkahártyát, a légutakat és a hörgőket. A száraz levegőben csökken a véráramban az oxigén felvétele is, ezáltal gyakoribbá válhat a fejfájás, valamint – a túl nedves levegőhöz hasonlóan – a különböző allergiás betegségek kialakulásának a kockázata ugyancsak fokozódhat. Ráadásul a gyermekek a még szűkebb légútjaik miatt fokozott veszélynek vannak kitéve. Intenzív köhögési inger alakulhat ki náluk, ami megakadályozza a nyugodt, békés alvást és a zavartalan játékot vagy tanulást is.

Száraz levegő esetén a cél a mielőbbi, megfelelő mértékű párásítás! Bár a lakás optimális páratartalma 40-60% között van, a gyerekszobában inkább 60% körülire ajánlott törekedni. Ehhez – a gyakori szellőztetés mellett – javasolt beszerezni egy jól működő párásítókészüléket, valamint a levegőtisztító használatát is érdemes megfontolni, különösen a különböző légúti betegségekre hajlamos gyermekek esetében.

Gyakori tünet az orrdugulás

A nem megfelelő klímájú gyermekszoba nemcsak fokozhatja a betegségekre való hajlamot, hanem önmagában is okozhat légúti panaszokat. Az egyik leggyakoribb az orrnyálkahártya gyulladás. A fokozott orrváladék-termelődés és orrdugulás miatt a nyálkahártya nem tudja megfelelően biztosítani a védekező funkcióját, megnő a különböző fertőzésekre való hajlam, további szövődményként pedig középfül-, arc- vagy homloküreggyulladás is kialakulhat. A tünetek elkerülése érdekében a pangó orrváladékot mielőbb el kell távolítani. A segítségre szoruló csecsemők és kisgyermekek esetében gondoskodni kell a gyakori orrszívásról, a nagyobbakat pedig már óvodás korban meg kell tanítani az önálló orrfújásra, később pedig az orrspray-k használatára is.

Az eldugult orr kiürítését megkönnyíthetik a sóoldatos orrspray-k és orröblítők, amelyek segítik a váladék fellazítását, de kutatások szerint megelőzésre is hasznosak lehetnek. A már megtisztított orrjáratba javasolt nyálkahártya-nyugtató és orrváladék-csökkentő orrcseppeket vagy -sprayket alkalmazni. Ezek a kifejezetten gyermekek számára kifejlesztett kíméletes, általában tartósítószermentes készítmények, amelyek különböző gyulladáscsökkentő összetevőket is tartalmaznak, vény nélkül kaphatók a patikákban. Használatukkal a lábadozási idő lerövidíthető, ráadásul a nemkívánatos szövődmények is elkerülhetőek lehetnek.