Legyünk őszinték magunkkal! A mobil technológia sokszor digitális bébiszitterként van jelen az életünkben, aminek a segítségével leköthetjük a gyereket, és némi időhöz jutunk a túlhajszolt hétköznapokban.
Ám úgy tűnik, mégsem vagyunk maradéktalanul elégedettek ezzel a helyzettel.
A Pew Research Center nyáron publikált felmérése arra az eredményre jutott, hogy a szülők kétharmada igencsak aggasztónak tartja az okostelefonok gyermekük fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatásait. Közülük pedig 71 százalék úgy véli, hogy ezeknek az eszközöknek a használata potenciálisan több kárt okozhat, mint előnyt a fiatal korosztályban.
Pedig a gyerekek egyre több időt töltenek képernyő előtt, ami nem meglepő, hiszen például a 6-12 éves gyerekek 48 százalékának van mobilja, ebből 51 százalékuknak okostelefonja – derül ki Klausz Melinda Megosztok, tehát vagyok című könyvéből.
Mennyi lenne az ideális, képernyő előtt töltött idő?
A WHO 2019. áprilisi ajánlása szerint 2 éves kor alatt 0 perc, 3 évestől 5 éves korig pedig maximum napi 60 perc képernyőidő javasolt a gyermekeknek. Ehhez képest jóval több időt kellene mozgással és fizikai aktivitással tölteni (az 1-4 éves korosztályban napi 180 perc). Ez lenne az ideális, csakhogy…
Csakhogy közbeszólt a koronavírus
A koronavírus megjelenésével egy különleges helyzet állt elő, hiszen a digitális oktatás és a személyes kontaktusok csökkenése miatt jelenleg még több időt kénytelenek a gyerekek a számítógépek és okoseszközök előtt tölteni. És úgy tűnik, hogy míg a legtöbb szektort súlyosan érintette a pandémia, a mobilos játékok ennek a krízissel teli időszaknak kétségtelenül nagy nyertesei. A Sensor Tower első negyedéves adatai alapján az APP Store és a Google Play is rekordokat döntött a letöltések terén, és vásárlások száma is igencsak megugrott. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy a legfiatalabb korosztály is nagyobb arányban került játékközelbe ebben az időszakban.
Mi a gond azzal, ha a gyermekem mobilon is játszik?
Sokan attól tartanak, hogy a mobiltelefonos játékok ellenállhatatlan csalivá válhatnak a gyermekek számára. Ez a csali pedig az iskolai munkára, alvásra és fizikai aktivitásra is rossz hatással lehet, sőt félénk, szorongó gyermekek esetében ezek a játékok a személyes társas interakció helyettesítőivé válhatnak.
- Kapcsolódó: Onlinejáték-függőség: mit tehetünk ellene?
Nikolettának, aki tanítónőként dolgozik nagyon határozott véleménye van a mobilos játékokkal kapcsolatban. Ő maga gyermekeinek sem enged olyan játékot játszani, mint a jelenleg óriási népszerűségnek örvendő Among us, mert annak egyes tartalmi elemei (gyilkos, vérfröccsenés és csont darabok) szerinte nem valók egy 8-10 évesnek. De más probléma is van ezzel a játékkal:
“A gyerekek az udvaron előszeretettel játsszák ezt a játékot, aminek legtöbbször veszekedés a vége. Behergelik magukat és egymást, átverik a társaikat. Számomra ez ijesztő. Tudom, hogy nem lehet őket eltiltani, de olyan jó lenne megakadályozni, hogy ezek a játékok ennyire nagy teret hódítsanak. Sajnos azt tapasztalom, hogy akik korlátozás nélkül játszhatnak ezekkel, azok a gyerekek sokkal agresszívabban játszanak társaikkal a valóságban is”.
Komoly aggodalomra adhat okot az is, hogy a gyerekek sokkal sebezhetőbbek a mobilos játékok csábításával szemben, mint a felnőttek.
Attila, aki gamerként évek óta jelen van a virtuális világban úgy véli, hogy bármi, ami jutalmat ad az agynak – márpedig ezek a játékok ezt nyújtják a gyerekeknek – az egyúttal függőséget is okozhat, és ezzel a játékfejlesztők is tisztában vannak. Ezt alátámasztja, hogy az internetes játékzavar diagnózisa 2018-tól szerepel két nemzetközileg is elismert (DSM-5 és az ICD-11) pszichés betegségeket vizsgáló rendszer kórismeretei között is -tudtam meg dr. Dorogi Márta pszichológustól (BA), aki egyúttal elmondta, hogy vizsgálatok is alátámasztják immár az online játékok addiktív hatását.
Az addikció nyomában
Sid Meier kanadai játéktervező egy korábbi előadásában számtalan olyan trükkről rántotta le a leplet, amellyel a gyerekeket a képernyők elé lehet szegezni.
A játéktervező szerint a jó játék titka a tudás megszerzésének vágya, vagyis egy aktív folyamatról van szó, aminek kétségtelen a pozitív, fejlesztő hatása. Ugyanakkor ahhoz, hogy a gyerekeket hosszan a játékhoz kössék, bele kell látni a fejükbe, és pszichológiai tudással felvértezve kell a játékokat összeállítani. Mivel érik el a játékfejlesztők, hogy ellenállhatatlan csalivá válhassanak ezek a játékok?
Például egy faék egyszerűségű paradoxonnal, mégpedig azzal, hogy a játékokban többször nyerhetünk, mint a való életben; de az újrajátszás valószínűségét növeli az is, ha a játékos viselkedését, tetteit jutalom, vagyis pozitív megerősítés követi. A jutalmak ma már a legtöbb játék alapvető elemei, amelyek igen erős motivációs hátszelet adnak a folytatáshoz. Ezt fokozzák még azzal, hogy rengeteg nehézségi szintet tartalmaz a játék, így még nagyobb lesz a valószínűsége, hogy a gyerek újra és újra vágyjon a kihívásokra, vagyis visszatérjen a játékhoz.
A mobiltelefon esetében ráadásul elég, ha a gyerekek a zsebükbe vagy a táskájukba nyúlnak, és bárhol és bármikor elérhetővé válik a vágyott játék.
Pay to win
S hogy mi a biznisz abban, hogy gyerekek milliónak a kezében van órák hosszat a mobiltelefon, és online játékokkal tölti az időt? A játékgyártók a fizetős alapú játékok felé veszik egyre inkább az irányt, ami nekünk, szülőknek annyit jelent, hogy a gyerek nyaggatni fog bennünket, hogy vásároljunk.
És sokan épp ezekben a mikrotranzakciókban (vagyis játékon belüli vásárlásokban) látják ezeknek a játékoknak a másik veszélyét. Ezek segítségével ugyanis a játékos átalakíthatja karakterének tulajdonságait, amivel tulajdonképpen nyerési esélyeit is megsokszorozza. A gyártók pedig megállás nélkül bombázzák a gyerekeket, hogy vásárlásra vegyék rá őket.
A telefonos játékok előnyei
Természetesen a mobilos játékok azért nem ördögtől valóak, és nem hallgathatjuk el, hogy rengeteg előnnyel is kecsegtet használatuk. A játékok mellett szól, hogy a komplex programok fejlesztik a problémamegoldó képességet és a kreativitást, javítják a finommotorikus készségeket, a szem-kéz koordinációt, fejlesztik az emlékezetet, figyelmet és a gyors döntéshozatalt. Nem utolsó sorban pedig segítenek barátságok kialakulásában, hiszen a közös téma és élmények is összehozzák a gyerekeket.
Mire figyeljenek a szülők, ha gyermekeik online játékokkal játszanak?
Alapvető dolog, hogy a szülő egyáltalán tudjon róla, mivel játszik a gyerek: nézze meg, hogy az adott játéktartalom korosztályának való-e. Ebben egyébként nagy segítséget ad az ún. PEGI besorolás, amelyben a címkék segítenek eligazodni abban, hogy az adott játéktartalommal játszhat-e egy kiskorú gyermek.
Az általam megkérdezett szülők egy része úgy gondolja, nincs értelme tiltani ezeket a játékokat, viszont korlátozni kell a használatukat.
Szakértők szerint azonban az, hogy mennyi időt töltsön el a gyerek ezekkel a játékokkal, soktényezős dolog, így inkább arra lenne érdemes figyelni, hogy a játékidő egyensúlyban legyen a gyermek egyéb tevékenységeivel.
Ebben segíthetnek az olyan alkalmazások, mint például a Family link, amivel nyomon követhetjük, mit csinál a kisgyermekünk az Android-eszközén, valamint bizonyos digitális szabályokat is (pl., hogy mennyi időt tölthet képernyő előtt) lefektethetünk számára.
Vannak olyan családok, ahol azonban inkább bizalmi alapra helyezték a kérdést, és úgy vélik, hogy a gyereknek kell megtanulni egyensúlyba hozni a játékidőt élete egyéb tevékenységeivel.
Ebben pedig elengedhetetlen a példamutatás, hiszen hiába papolunk mobilfüggőségről a gyereknek, ha a mi kezünkben is folyton ott van a telefon.
Kapcsolódó cikkek
