A részképesség-zavarok a fejlődés részterületein (beszéd, érzékelés, memória) megjelenő hiányosságok. Ide tartoznak az olvasás, számolás és az írás, helyesírás zavarai – foglalta össze röviden Unger Anett gyógypedagógus, aki azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ezek a zavarok nem függenek össze az intelligenciával. Vagyis arról van szó, hogy a részképességzavarral küszködő gyermekek ép intellektus mellett a várthoz képest alul teljesítenek vagy az olvasás vagy az írás vagy a számolás terültén.
Valamennyi részképességzavar az információ feldolgozásának egy speciális módjának tekinthetőek, és a központi idegrendszernek a szokásostól eltérő fejlődésére, működésére vezethető vissza.
Már óvodás korban lehetnek jelei annak, ha egy gyermeknél fennáll a részképesség-zavar, ám a legtöbb esetben – mivel ezek a zavarok a tanulási folyamatokkal kapcsolódnak össze – a részképességzavarok jellemzően iskolás korban diagnosztizálhatók – mondta el Anett.
- Kapcsolódó: Varázslámpa segíthet a diszlexiásoknak
Melyek a részképesség-zavarok?
A részképesség-zavar a tanulási zavarok speciális alcsoportja, s három fajtája ismert.
Diszlexia
Egy olyan részképességzavar, amely a nyelvvel, az olvasástanulással függ össze, és hátterében a nyelvi feldolgozó rendszer működési zavara áll fenn. Diszlexia esetén a gyermek nem tanul meg olvasni, vagy ha meg is tanul, nem érti meg az olvasott szöveget. A diszlexia gyakran párosul írási vagy számolási nehézségekkel is.
Diszkalkulia
A tanulási zavar másik gyakori formája a diszkalkulia, amely a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti. A diszkalkuliás gyermek számára gondot jelenthet a számjegy, számkép felismerése, a számtani műveletek végrehajtása, valamint a matematika szabályok megértése.
Diszgráfia
Diszgráfia esetén a gyermek írás technikájával kapcsolatban merül fel probléma, írásképe rendezetlen, az írás külalakja csúnya. Előfordulhat azonban az is, hogy bár az írás külalakja elfogadható, a helyesírás nagyon gyenge.
Részképesség-zavarra utaló jelek
A különböző típusú részképességzavarok korai felismerésében a szülőknek és a pedagógusoknak is nagy a felelőssége. Anettet arról kérdeztem, hogy melyek azok a figyelmeztető jelek, amelyekről jó, ha tudnak a szülők és a pedagógusok is.
A részképességzavar korai jele lehet a megkésett beszédfejlődés, a gyakori fülgyulladás és az óvodáskori tanulási nehézségek.
Diszlexia gyanúját veti fel, ha az iskolában a gyermeknek a szövegértés nehézsége miatt több időre van szüksége a tanuláshoz. A diszlexiás gyermek olvasás közben gyakran felcseréli a betűket, de előfordulhat visszafelé olvasás is. Ezekre a gyermekekre jellemző általában a figyelemzavar, a rossz ritmusérzék, és a tünetekhez gyenge szövegemlékezet (pl. a verstanulás nehézsége) is társulhat. A diszlexiás gyermekeknél megfigyelhető, hogy sokszor a cipőfűzőjüket sem tudják bekötni.
A diszlexiával gyakran együtt jár a diszgráfia is. A diszgráfiás gyermek írás közben felcseréli a betűket, visszafelé ír és ceruzatartása görcsös és merev. Az írás során megfigyelhető a rossz vonalvezetés és az olvashatatlan íráskép is.
A diszkalkuliás gyermeknek nehezen megy a számolás. Figyelmeztető jel, ha a gyermek felcseréli az alapműveleteket, esetleg gondot okoz neki a pénzhasználat vagy az óra felismerése.
Hová forduljon a szülő, ha részképesség-zavar merül fel gyermekénél?
A részképesség-zavar felmérést szolgáló vizsgálatok komplex gyógypedagógiai és pszichológiai-intelligencia mérésekkel történnek, melyeket gyógypedagógus és pszichológus szakember végezhet el. Az elővizsgálatokat a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatok végzik, majd a gyermek anyagát továbbküldik a megyei szakértői bizottságoknak diszlexia, diszkalkulia vagy diszgráfia gyanúval.
Amennyiben beigazolódik a gyanú, egy újabb vizsgálattal a gyermek SNI diagnózist kap.
A vizsgálatok után a gyermek fejlesztése saját intézményén belül történik (ingyenesen) gyógypedagógus közreműködésével.
Kapcsolódó cikkek
