Az én generációm negyedikes általános iskolás korában kezdett el oroszul tanulni. Ehhez jött később, a felső tagozatban, az angol. Abban az időben valószínűleg furcsállták volna az angol gyerekdalokat éneklő ovisokat. Azóta persze nagyot fordult a világ. Ami akkor különlegességnek számított, az ma már sok helyen alapkövetelmény. Kérdés, milyen gyakorlati haszna van?
Vagy jól, vagy sehogy!
Korábbi cikkünkben hozzáértő szakemberek: pszichológusok és logopédusok fejtették ki véleményüket a korai nyelvtanulásról. Ezúttal egy angol-német nyelvtanárral, Hegedüs Rékával beszélgettünk az ovis nyelvtanulás előnyeiről és hátrányairól. Réka rögtön azzal kezdi, hogy ő is egyre több olyan családdal találkozik, ahol a mindennapok része egy idegen nyelv alapjainak elsajátításának erőltetése a 3-4 éves korú gyermekeknél. “Sok helyen próbálkoznak a szülők idegennyelvű parancsszavak ismételgetésével, idegennyelvű mesék olvasásával a gyerekeknek. Én azt gondolom, hacsak nem képzett tanárok, vagy nem anyanyelvi szinten beszélik az adott nyelvet, akkor akár többet árthatnak, mint használhatnak ezzel. A helytelenül kiejtett szavak, a rosszul összerakott mondatok így rögzülnek majd a gyermek fejében, és később hatalmas munka lesz kijavítani ezeket beépült sémákat. Ha tényleg szeretnénk, hogy ovis gyermekünk elkezdjen nyelvet tanulni, akkor keressünk megfelelő nyelvoktató tanárt és csoportot”.
Játszva, elvárás nélkül!
Réka hangsúlyozza, hogy a nyelvtanár kiválasztásánál sok szempontot kell figyelembe venni, de a legfontosabb, hogy a tanár személye szimpatikus legyen a szülőnek és a gyermeknek egyaránt. Lényeges még, hogy ne legyen túl nagy a csoportlétszám sem, hogy mindenkire jusson elég figyelem. És persze azt is tartsuk szem előtt, hogy a gyermeknek is legyen kedve az órákhoz. “A nyelvtanulást ebben a korban nem lehet erőltetni. Ha a gyermekünk nem mutat érdeklődést, akkor felesleges pénzkidobás a nyelvórák kifizetése. Ha bármilyen ellenállást érzünk a kis lurkónk részéről, akkor inkább várjunk a nyelvtanulással. Ha viszont örömmel vesz részt a nyelvóránkon, akkor támogassuk ebben, de ne támasszunk felé semmilyen elvárást. Ebben a korban az a lényeg, hogy megszeresse a nyelv hangzását, és játszva sajátítson el alapmondatokat.”
Otthoni alapozás
Persze akkor sincs semmi baj, ha a gyermekünk nem jár gyerekangolra, különórára és nyelvi foglalkoztatóba. “Otthon is előkészíthetjük a gyermekünk későbbi nyelvtanulását. Hallgassunk cédéről idegennyelvű meséket, nézzünk közösen idegennyelvű rajzfilmeket a tévében, keressünk az interneten idegennyelvű gyermekdalokat. Lassan szoktassuk a gyermeket az idegennyelvű szöveghez, hagyjuk hadd ízlelgesse a számára szokatlan hangi világot. Ne erőltessünk semmit, eleinte elég, ha heti 1-2 alkalommal találkozik az idegen nyelvvel. Hagyjuk, hogy ő kérje, hogy még többször foglalkozzunk az adott nyelvvel. Nem baj, ha nem ismétli a hallottakat, vagy nem szólal meg az adott nyelven, majd ha elérkezik az idő, úgyis magától elkezdi. Ha van türelmünk, és betartjuk ezeket a szabályokat, megteremthetjük egy későbbi sikeres nyelvtanulás alapjait.”
Kapcsolódó cikkek
